Forró hangulat a jégpályán

Promenádkoncert Miskolcon – VONA ILDIKÓ írása a június 30-i, délutáni eseményről

Az operairodalom szerelmes asszonyai címmel tartottak hangversenyt Miskolcon. A hősnőket azonban nem csupán a szerelem fűtötte, ugyanis 30 °C volt a jégpályán.

Különleges helyszínen énekelt Bakonyi Anikó, Schöck Atala, Váradi Zita és Kovács István, de senki ne ijedjen meg: nem kellett korcsolyát húzniuk a fellépéshez. Minden évben megrendezi a Miskolci Szimfonikus Zenekar az aktuális évadot lezáró Promenádkoncertjét, ennek helyszínéül szolgált a 2-es számú jégpálya június 30-án.

A jeget mostanra már leolvasztotta az üzemeltető, és – mivel számítani lehetett a közönség fokozott érdeklődésére – egészségbiztonsági szempontból is tökéletes választásnak bizonyult ez a kiváló akusztikával rendelkező építmény. Bár van teteje, de az oldalán nyitott, így nem volt szükség se maszkra, se védettségi igazolványra, a székeket pedig megfelelő távolságra helyezték el a szervezők.

Leszámítva a nagy meleget, tényleg semmi nem akadályozta a koncertélményt.

Váradi Zita és Kovács István (fotó: Vona Ildikó)

Először csupán egy hangverseny lett meghirdetve, de akkora érdeklődés mutatkozott a közönség részéről, hogy másikat is tartottak még aznap, és mindkettő teltházas volt. Látszott az énekesen és a Miskolci Szimfonikusok zenészein, mekkora örömet jelent számukra, hogy végre élő koncerten szerepelhetnek. Nem online vagy livestream formában kell előadni produkciójukat, ha pedig kitekintenek a nézőtérre, azt látják: minden széken emberek ülnek.

Szabó Sipos Máté vezényelte a zenekart, aki most konferansziészerepben is bemutatkozhatott. A műsorszámok között rövid zenetörténeti ismertetőt tartott, humoros történeteket mesélt az adott szerzőről, operáról, korszakról, ráirányítva a hallgatóság figyelmét a soron következő zeneszámra.

Közönségkedvenc művekből állították össze a programot, de sietve hozzá is teszem: nagyon magas művészi színvonalon előadott áriákat, duetteket, zenekari betéteket halottunk.

Minden énekszám eredeti nyelven hangzott el, kivéve a fináléban felcsendülő Pezsgő-tercettet, amit magyarul adtak elő. Ifj. Johann Strauss szerzeménye ezúttal kvartett formában csendült fel, mind a négy operaénekes közreműködött benne, és tökéletes lezárása volt ennek a kellemes gálakoncertnek.

Schöck Atala és Bakonyi Anikó (fotó: Vona Ildikó)

Rossini A sevillai borbély-nyitánya indította a hangversenyt, majd részletek következtek Mozart Figaro házassága című operájából. A Grófné „Porgi amor…” áriája Bakonyi Anikó, Cherubino „Voi che sapete…” áriája Schöck Atala, Susanna „Deh, vieni” kezdetű Rózsaáriája Váradi Zita és Figaro „Non più andrai” áriája Kovács István előadásában hangzott el.

Ezek a zeneszámok remekül megalapozták a koncert hangulatát, a közönség pedig nagyon hálás volt, hatalmas tapssal jutalmazott minden produkciót.

Két duett csendült fel az est folyamán. Mozart Don Giovannijából a címszereplő és Zerlina (Là ci darem la mano…) kettőse Kovács István és Váradi Zita, valamint Offenbachtól a Barcarolle (Belle nuit, ô nuit d’amour…) a Hoffmann meséiből Schöck Atala és Bakonyi Anikó előadásában.

Zenekari számok is szerepeltek a műsorban, ezek szépek el voltak osztva az énekes produkciók között. A Miskolci Szimfonikusok érzelemdús és temperamentumos előadásában hallhattuk az Intermezzót Bizet I. Carmen-szvitjéből, Julius Fučik Attila című magyar indulóját és a közönség nagy kedvencét, Brahms V. magyar táncát.

Minden énekes két áriát adott elő a koncerten. Schöck Atala Bizet hősnője, Carmen szerepében tért vissza, tőle egy igazán tüzes Habanerát (L’amour est un oiseau rebelle…) hallottunk. Kovács István Mephisto rondójával (Gounod: Faust), míg Váradi Zita Puccini Bohémélet című operájából Musetta áriájával (Quando me’n vo soletta…) örvendeztette meg a közönséget. Bakonyi Anikó csodálatos előadásában pedig Kodály Székely fonójából hangzott el az A csitári hegyek alatt – az est legmeghatóbb pillanatai voltak ezek, a közönség a könnyeivel küszködött.

Kovács István, Schöck Atala, Váradi Zita, Bakonyi Anikó és Szabó Sipos Máté (fotó: Vona Ildikó)

Szabó Sipos Máté a bevezetőjében operagálának nevezte a Promenádkoncert néven meghirdetett eseményt. Valóban az volt! Az énekesek – a hőség ellenére – mindent beleadtak a produkciókba, ha a karakter engedte, színészi játékkal is „felturbózták” az áriát, duettet. Szabó Sípos Máté karmesterként és konferansziéként is nagyszerűen levezényelte a gálaestet. A Miskolci Szimfonikusok remek zenei aláfestést nyújtottak. Akadtak ugyan intonációs hibák, apróbb pontatlanságok, de ezek nem voltak jelentősek.

Összességében egy jól felkészült, összeszokott, nagy rutinnal rendelkező zenekar képe rajzolódott ki előttünk, és feltétlenül meg kell még említeni a hangszeres szólókat, mert néhány igazán csodálatos is elhangzott a mostani hangversenyen.

Kitűnő hangulatú operagála részesei voltak azok, akik eljöttek a miskolci jégpályára. Sajnos a koronavírus miatt már kétszer is elmaradt a Bartók Plusz Operafesztivál, és jelenleg azt sem lehet tudni, hogy lesz-e még valaha. Viszont nagyon jó volt látni a mostani gálán, mennyire szeretik a miskolciak az operát. Nyugodtan kijelenthetjük: az opera műfaja mostanra már ugyanúgy hozzátartozik Miskolchoz, mint a kocsonyába pottyant, pislogó béka legendája.

Fotók: Vona Ildikó