Mascagnit rendezne? Péntektől ingyen teheti

Bartók színpadi művei azonban még néhány évig jogdíjkötelesek maradnak

Pietro Mascagni
Pietro Mascagni

Több zeneszerző életműve is szabadon felhasználhatóvá válik 2016. január 1-től, mivel lejár a szerző halálától számított heten évig tartó szerzői jogi védelem – adta hírül az MTI az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületre hivatkozva. Ilyen szerző például az 1945-ben elhunyt Pietro Mascagni: a nemzetközi színpadok egyik legnépszerűbb operája, a Parasztbecsület (Cavalleria rusticana) – melyet 1890-es római ősbemutatóját követően éppen a budapesti Operaházban játszottak először külföldön, Gustav Mahler vezényletével – így mostantól nem jogdíjköteles, előadásait illetően pedig nem szükséges egyeztetni a szerző örököseivel. A védettség lejárta természetesen nem csak a színpadi előadásokra, de a lemezfelvételekre, illetve a kottakiadványokra is vonatkozik. A Parasztbecsület ismertségét éppen annak köszönhette, hogy annak idején megnyerte a milánói Sonzogno zeneműkiadó egyfelvonásos operákra kiírt pályázatát – ennek eredményeképp a kottakiadás jogai is a Sonzogno céget, illetve jogutódait illették meg egészen mostanáig. (A Parasztbecsületet legutóbb tavaly szeptemberen újították fel Budapesten, az akkori előadásról itt számoltunk be.)

Pietro Mascagni vezényli Parasztbecsület című operáját

Bartók Béla
Bartók Béla

Részben más a helyzet a szintén 1945-ben elhunyt Bartók Béla műveivel: noha az életmű nagy része az ő esetében is mentesül a védettség alól, a színpadi művek kivételt képeznek, mivel azok társszerzői esetében még nem járt le a hetvenéves határidő – A kékszakállú herceg vára és A fából faragott királyfi szövegét író Balázs Béla 1949-ben, A csodálatos mandarin történetét papírra vető Lengyel Menyhért 1974-ben hunyt el. Az opera, a balett és a pantomim – melyek színpadi előadásai kapcsán az elmúlt évtizedekben több konfliktus is felmerült a Bartók-örökösök és egy-egy produkció alkotói között – tehát továbbra sem lesz teljesen szabad terület az új feldolgozások számára. Hasonlóképpen marad a jogi védelem Bartók kései, Amerikában írott művein – legalábbis Amerika területén –, mivel az amerikai jogi szabályozás eltér az európaitól.

Január 1-jén a szellemi élet más kiválóságainak életműve is felszabadul a védettség alól: köztük találjuk Johan Huizinga holland történészt, indológust, Szerb Antal írót, irodalomtörténészt és Fényes Adolf festőt is.

Forrás: MTI