Bartók színpadi művei azonban még néhány évig jogdíjkötelesek maradnak
Több zeneszerző életműve is szabadon felhasználhatóvá válik 2016. január 1-től, mivel lejár a szerző halálától számított heten évig tartó szerzői jogi védelem – adta hírül az MTI az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesületre hivatkozva. Ilyen szerző például az 1945-ben elhunyt Pietro Mascagni: a nemzetközi színpadok egyik legnépszerűbb operája, a Parasztbecsület (Cavalleria rusticana) – melyet 1890-es római ősbemutatóját követően éppen a budapesti Operaházban játszottak először külföldön, Gustav Mahler vezényletével – így mostantól nem jogdíjköteles, előadásait illetően pedig nem szükséges egyeztetni a szerző örököseivel. A védettség lejárta természetesen nem csak a színpadi előadásokra, de a lemezfelvételekre, illetve a kottakiadványokra is vonatkozik. A Parasztbecsület ismertségét éppen annak köszönhette, hogy annak idején megnyerte a milánói Sonzogno zeneműkiadó egyfelvonásos operákra kiírt pályázatát – ennek eredményeképp a kottakiadás jogai is a Sonzogno céget, illetve jogutódait illették meg egészen mostanáig. (A Parasztbecsületet legutóbb tavaly szeptemberen újították fel Budapesten, az akkori előadásról itt számoltunk be.)
Pietro Mascagni vezényli Parasztbecsület című operáját
Részben más a helyzet a szintén 1945-ben elhunyt Bartók Béla műveivel: noha az életmű nagy része az ő esetében is mentesül a védettség alól, a színpadi művek kivételt képeznek, mivel azok társszerzői esetében még nem járt le a hetvenéves határidő – A kékszakállú herceg vára és A fából faragott királyfi szövegét író Balázs Béla 1949-ben, A csodálatos mandarin történetét papírra vető Lengyel Menyhért 1974-ben hunyt el. Az opera, a balett és a pantomim – melyek színpadi előadásai kapcsán az elmúlt évtizedekben több konfliktus is felmerült a Bartók-örökösök és egy-egy produkció alkotói között – tehát továbbra sem lesz teljesen szabad terület az új feldolgozások számára. Hasonlóképpen marad a jogi védelem Bartók kései, Amerikában írott művein – legalábbis Amerika területén –, mivel az amerikai jogi szabályozás eltér az európaitól.
Január 1-jén a szellemi élet más kiválóságainak életműve is felszabadul a védettség alól: köztük találjuk Johan Huizinga holland történészt, indológust, Szerb Antal írót, irodalomtörténészt és Fényes Adolf festőt is.
Forrás: MTI