Az Állami Számvevőszék jelentésében több szabálytalanságot is említ a vizsgált 2012-2016-os évekből
Az Állami Számvevőszék befejezte a Magyar Állami Operaház 2012-2016. évi pénzügyi és vagyongazdálkodása szabályszerűségének, továbbá a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház új műhelyháza és próbacentruma beruházás-előkészítésének ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a Magyar Állami Operaház belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit. Pénzügyi és vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű, az integritás kontrollkörnyezetét nem a kockázatokkal arányosan alakította ki. Szervezeti és működési folyamatai, belső szabályozottsága az új műhelyház és próbacentrum létrehozásához szükséges beruházás átláthatósága, elszámoltathatósága és eredményes megvalósítása szempontjából magas kockázatokat hordoz. A beruházás döntés-előkészítése nem volt megfelelő.
Az Állami Számvevőszék rendszeresen ellenőrzi a közpénzek felhasználásában meghatározó központi alrendszer részét képező intézmények pénzügyi és vagyongazdálkodását, ideértve a közpénzből megvalósuló, kiemelt jelentőségű beruházások döntés-előkészítésétől a kivitelezés megkezdéséig kifejtett tevékenységüket.
Az ÁSZ megállapította, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Magyar Állami Operaház irányító szerveként az ellenőrzött időszakban szabályszerűen látta el feladatát az alapítói és az egyéb irányítói jogosultságok tekintetében. A munkáltatói jogkörgyakorlás megfelelt a jogszabályi előírásoknak.
A Magyar Állami Operaház az ellenőrzött időszakban nem rendelkezett önköltség számítási szabályzattal, megfelelő közbeszerzési szabályzattal, a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrenddel. 2012. január 1. és 2014. június 30. között kockázatkezelési rendszert nem alakított ki, kialakítását követően nem működtette azt. A tevékenységek, célok megvalósításának nyomon követését biztosító rendszert nem, a pénzügyi kontrolltevékenységek szabályozási hátterét pedig csak 2013 decemberétől alakította ki. Az információs és kommunikációs folyamatok kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű. A belső ellenőrzés szabályszerű kialakítása megtörtént, annak működtetése azonban nem volt szabályszerű.
Az ellenőrzött időszakban a bevételek beszedése és elszámolása, a kiadási előirányzatok felhasználása nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A tárgyévi maradvány megállapítása során 2012-2015. években a Magyar Állami Operaház betartotta a jogszabályi előírásokat, 2016-ban a kötelezettségvállalással terhelt maradvány alátámasztásához vezetett részletező nyilvántartás tartalma azonban nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A Magyar Állami Operaház vagyonkezelési szerződésmódosítás alapján vagyonkezelésébe vett eszközeit szabálytalanul vette nyilvántartásba. A jogszabályi előírásokat megsértve az ellenőrzött időszakban bizonylat nélkül nyilvántartásába vett öt ingatlant. A bruttó 25 millió Ft mértéket meghaladó tárgyi eszközök vásárlásakor nem kötött vagyonkezelési szerződést az MNV Zrt-vel, megsértve a jogszabályi előírásokat. A mérlegben kimutatott eszközök és források értékelése, és a leltár elkészítése nem a jogszabályok előírásai szerint történt. A könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök valódiságát a pénzeszközök és a követelések esetében nem támasztották alá szabályszerű leltárral. A jogszabályi előírásokat megsértve a vagyonkezelt eszközökön az elszámolt értékcsökkenést meghaladó, értéknövelő beruházáshoz, felújításhoz nem kérték az MNV Zrt. írásbeli engedélyét, továbbá a bérbeadási tevékenység során jellemző volt, hogy írásba foglalt szerződés nélkül került sor teljesítésre.
A Magyar Állami Operaház a jogszabály által előírt kötelező integritási kontrollokat nem építette ki, és nem működtetett az integritást erősítő, nem kötelezően előírt kontrollokat.
A belső ellenőrzési tervek nem tartalmaztak olyan ellenőrzéseket, amelyek az ellenőrzött beruházás kivitelezésének előkészítésére irányultak, az azokat megalapozó kockázatelemzés pedig nem terjedt ki az ellenőrzött beruházással kapcsolatos kockázatokra. Az ellenőrzött beruházás műszaki folyamatainak nyomon követése biztosított volt, azonban a független belső ellenőrzés nem ellenőrizte beruházás előkészítését. Az ellenőrzött beruházás döntés-előkészítése az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről nem volt szabályszerű.
Az Állami Számvevőszék az emberi erőforrások miniszterének három, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának tizenhét javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.
Forrás: Állami Számvevőszék