Kékszakállú100 az Erkelben

Bartók operájának évfordulója alkalmából fesztiválra készül az Opera

Május 24-én pontosan 100 éve lesz annak, hogy bemutatták Bartók egyetlen, ám világhírű operáját, A kékszakállú herceg várát a Magyar Állami Operaházban. A jubileum tiszteletére az évforduló és június 5. között az Opera két ikonikus rendezést megidézve és egy vadonatúj produkciót is színpadra állítva mutatja be a darabot, minden alkalommal egy-egy kortárs párdarab koncertszerű előadásával.

A kékszakállú herceg vára az elmúlt 100 év során 13 rendezésben, összesen több mint 530 alkalommal került színpadra az Operában. Lehetetlen felsorolni azokat a világhírű énekeseket és karmestereket, akik részt vettek e produkciókban, nem beszélve a mű külföldi interpretációiról. A május 24-én debütáló 14. Kékszakállú-rendezést a dán Kasper Holten, a londoni Királyi Opera tavaly leköszönt művészeti igazgatója, a Dán Táncszínház elnöke és az Opera Europa alelnöke készíti a jeles alkalomra. A Budapesten először dolgozó művész nem egy kezdődő viszonyt, hanem egy több mint húszéves párkapcsolatot kíván bemutatni, ahol Kékszakállú sikeres festő, Judit pedig egy, a kezdetben szegény férjéért biztos családi hátterét feláldozó asszony. Az ezúttal soha nem tapasztalt mélységekbe süllyedő párt Komlósi Ildikó és Palerdi András alakítja.

A bemutató plakátja

Egy egyfelvonásos opera esetén mindig izgalmas kérdés, hogy milyen darabbal játsszák együtt az adott művet. A Magyarországon és külföldön egyaránt ismert és elismert operaszerző és karmester, Eötvös Péter dirigensként szembesült ezzel a dilemmával, és komponistaként adott rá választ. Vértelenül (Senza sangue) című operája – mint a fesztiválon elhangzó valamennyi kortárs darab – tudatosan a Bartók-mű párjának készült (szövegkönyv: Mezei Mari). A szerző 2015-ben bemutatott, tizedik alkotása egy háborús veterán és egy mészárlást túlélő nő fél évszázadra visszanyúló kapcsolatába enged betekintést. Az énekesek száma és hangfaja, a zenekar apparátusa, a zene hossza, nyelvezete és a cselekmény hét jelenetre tagolása mind megegyeznek a Kékszakállúéval, mégsem stílusgyakorlatról van szó, sokkal inkább egy szervesen kapcsolódó, rejtett utalásokat tartalmazó, de teljesen önálló világról. Egy férfi és egy nő, sok titok és fájdalom – ezek a két történet közös pontjai. A mű koncertszerűen, Szegedi Csaba és Meláth Andrea tolmácsolásában, a szerző vezényletével kerül előadásra május 24-én, 28-án és 29-én. (Meláth Andrea lapunknak adott interjújában erről a bemutatóról is mesélt már.)

Június 4-én Madarász Iván ötödik, egyben legfrissebb operája, a Prológ ősbemutatója nyitja a Kékszakállú100 újabb estjét. A Regös elbeszélése által ihletett műben a főszereplőkön kívül álló, a darab hangulatát megteremtő prózai szereplő ezúttal Balczó Péter tolmácsolásában, énekelve fogalmazza meg mondanivalóját. A koncertszerű, de M. Tóth Géza és a Kedd Animációs Stúdió vizuális koncepciójának és vetített látványának köszönhetően mégis színpadra alkalmazott előadásban Kovács István és Miksch Adrienn is közreműködik. Az operatörténeti centenárium tiszteletére Madarász műve után a látványvilágában a többitől markánsan eltérő kilencedik Kékszakállú-rendezés elevenedik meg az Erkel színpadán. A Nagy Viktor rendezői koncepciója nyomán készülő előadás különlegessége, hogy eredeti díszleteit a nemzetközilegi is elismert építész, Makovecz Imre tervezte. Ezt idézi meg a vetített látvány, melyet a Ready By Wednesday jegyez. Az est Kékszakállúja az a Fried Péter lesz, aki 2006-ban Pierre Boulez vezényletével, Jessye Norman partnereként énekelhette a címszerepet, míg Juditot ezúttal az ugyancsak komoly nemzetközi karrierrel rendelkező Lukács Gyöngyi alakítja. Az est két előadásán az Opera Zenekart Medveczky Ádám vezényli.

A bemutató plakátja

Június 5-én, a fesztivált záró előadáson a kontraszté lesz a főszerep, mivel Vajda Gergely Barbie Blue című operája szólal meg Bartók klasszikusa előtt. Vajda a drámai Kékszakállú víg változatát komponálta meg Anatole France Kékszakállú hét felesége című elbeszélése nyomán, a szövegkönyvet Almási-Tóth András írta. A módszer gyökerei az antik görög színházig nyúlnak vissza, ahol rendszeresen játszották egy-egy történet tragikus és komikus verzióját ugyanazon az estén. A 2016-ban bemutatott mű számos rejtett utalást tartalmaz Bartók alkotására, miközben merőben új nézőpontból és más végkimenetellel dolgozza fel a jól ismert szüzsét. Barbie szerepében Kálnay Zsófia, Bernardként Molnár Levente lép színpadra, az előadást a szerző, Vajda Gergely vezényli a párdarabbal együtt. A Barbie Blue kontrasztját egy, a centenáriumi előadás külsőségeit megidéző produkció követi. Az ősbemutató tervezője Bánffy Miklós, a Magyar Királyi Operaház akkori intendánsa volt, akinek rekonstruált jelmezeivel és díszleteivel Szinetár Miklós 2014-ben a Kolozsvári Magyar Operában már felelevenítette a jubileumi produkciót. A budapesti Opera tiszteletbeli főigazgatója ezúttal ugyancsak a Ready By Wednesday vetített díszletei között, a Velich Rita és Szelei Mónika által újraalkotott jelmezek segítségével utal vissza a centenáriumi premierre, a címszereplőt és a hősnőt Kovács István és Gál Erika személyesíti meg.

Forrás: Magyar Állami Operaház