14,5 milliárd forint állami támogatásból újulhat meg az Eiffel-csarnok az Operaház felújításának kezdetére
Az Andrássy úti épület Magyarország egyik legértékesebb, emblematikus műemléke, melynek utolsó felújítása 1980-84 között zajlott. Színpadgépészete máig az akkori NDK-gépekkel működik, egyre nagyobb hibaszázalékkal. Az Operaháznak nincs próbacentruma, logisztikai bázisa, nincsenek saját raktárai, üzemháza rossz állapotú, színpadtechnikája elavult.
A beruházás révén az Eiffel Csarnok (volt Északi Járműjavító) helyszínére települ az Operaház összes műhelye, raktára (díszletek, jelmezek, kellékek, világítóeszközök, nyersanyagok stb.), és létesül két próbaszínpad is. Az egyik, zenekari árokkal és mobil nézőtérrel ellátott próbaterem alkalmas lesz az Operaház ugyancsak hiányzó kamaratermi kapacitásának, valamint a balett-együttes próbafolyamatainak biztosítására. Az Eiffel Csarnok emellett képzőhelye és demonstrációs terepe is lehet az eltűnőben lévő színházi gyártó szakmáknak. A fejlesztések egyúttal a hatalmas ipari műemlék újrahasznosítását is jelentik.
Ezzel egyidejűleg be kell fejezni az Operaház akusztikai átalakításának tervezését, és meg kell tervezni technikai korszerűsítést.
A beruházás összköltsége 14.425,2 millió Ft. Ebből 2015-ben 1.841,5 millió Ft a bontási munkák, engedélyezési tervek, közbeszerzés előkészítési és lebonyolítási költségek, a kapcsolódó telekalakítási, közmű-lehatárolási és útépítési költség, illetve a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épülete felújítása előkészítésének és tervezésének költsége. A 2016-2017-ben tervezett költség 12.583,7 millió Ft. A beruházásért az Operaház, a telekrendezésért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a felelős.
A helyszín kiválasztását mintegy másfél éves kutatás előzte meg. Az Eiffel Csarnok mellett szólt könnyű megközelíthetősége, a jó közlekedési lehetőségek (Kőbánya Budapest mértani középpontja); az, hogy állami tulajdonú a terület, így a fejlesztést nem terheli ingatlanvásárlási költség; a Műhelyház további fejlesztések megjelenéséhez is vonzó környezetet biztosít; értékes műemlékek hasznosulnak, így felújításuk, megőrzésük biztosított.
Mindezen túl pedig – műemlékvédelmi jelentősége mellett – a beruházás a városrész fejlesztésének jelentős momentuma, amely bemutatja az ipari hagyaték kulturális hasznosításának lehetőségét.
A komplex épületegyüttes tervezési programjának főbb elemei:
• Az Operaház és az Erkel Színház előadásainak gyakorlásához szükséges terek, melyekben a színpad méretének megfelelő helyen is biztosítható a felkészülés;
• A gyártóműhelyek további kapacitásbővítésére, korszerűsítésére megfelelő műhelykomplexum kialakítása;
• Az Operaház jelenlegi raktározási kapacitás nehézségeinek (külső bérelt raktárak, logisztikai költségek, bérleti díjak, kapcsolódó vagyonvédelmi kiadások és mindezek mellett is jelentkező raktározási kapacitás hiányok) megoldása;
• A jövő generációjának és az utánpótlás képzéséhez elengedhetetlenül szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése: Opera zeneiskola (tanári diplomával bíró zenekari és énekkari művészek oktatói tevékenységével), Nemzetközi Posztgraduális Operastúdió kialakítása és működtetése (a Zeneakadémiával közösen);
• Operaház működését kiegészítő funkciók, társadalmi felelősségvállalási funkciók;
• Az épület működéséhez szükséges kiszolgáló funkciók (irodák, karbantartó műhelyek, parkolók stb.).
A teljes beruházás megvalósításának véghatárideje 2017. június. A beruházás befejezése az Operaház tervezett felújításához is fontos korlát, tekintettel arra, hogy a beruházás egyben az Ybl-palota felújításának előkészítő beruházása, ezért a munkákat úgy kellett ütemezni, hogy az Eiffel-csarnok használatbavétele biztosított legyen 2017 januárjában. A jelmezraktár, az üzemeltetési épület és az opera stúdió épület átadása, továbbá a parkosítást jelentő 3 hektárnyi külső munka befejezése – egy későbbi ütemben – 2017. év közepére teljesülne.
Fotó és forrás: Magyar Állami Operaház