Bánk bán-premier a Győri Nemzeti Színházban

A Cooperával közös produkció január 29-én kerül a közönség elé Győrben

Január 29-én játsszák először a Győri Nemzeti Színházban Erkel Ferenc Bánk bán című operájának a Cooperával közös produkcióját, melynek bemutatója 2020. augusztus 20-án volt a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.  A mű Nádasdy Kálmán és Rékai Nándor 1940-es átdolgozásában kerül színre – ebben a (nem szerzőtől származó) verzióban a dramaturgiai változtatások mellett az is eltér a mű eredeti alakjához képest, hogy Bánk bánt bariton, Tiborocot pedig basszus hangra transzponálták az átdolgozók.

A darab rendezője Vidnyánszky Attila, producere dr. Vadász Dániel. A kettős, helyenként hármas szereposztásban színre kerülő produkcióban Medveczky Ádám, Silló István és Rajna Martin vezényli a Győri Nemzeti Színház Ének- és Zenekarát.

A szereposztás:

II. Endre: Bakonyi Marcell / Laborfalvi Soós Béla / Pataki Bence
Gertrud: Lázin Beatrix / Mester Viktória
Ottó: Boncsér Gergely / Pataki Adorján
Bánk bán: Haja Zsolt / Molnár Levente / Kálmándy Mihály
Melinda: Fischl Mónika / Keszei Bori / Rendes Ágnes
Petur bán: Sándor Csaba / Ludovik Kendi
Tiborc: Kováts Kolos / Jekl László
Biberach: Ludovik Kendi / Schwimmer János
Királyi tiszt: Szabó Balázs
Zászlós: Lakner Norbert
Soma: Vinter Soma
Gertrud gyermekei: Medveczky Noémi / Csizmadia Csanád / Pinezits Pőcze Richárd

Haja Zsolt Bánk bán szerepében a Győri Nemzeti Színház és a Coopera közös produkciójában (fotó: Krizsán Csaba / MTI)

A Coopera és koprodukciós partnereinek 2020-as Bánk bán-előadása a magyarországi nemzeti összetartozás évére készült, azonban a Katona József drámája alapján született Erkel-opera univerzális mondanivalójával bármely operaszínpadon megállja a helyét. A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila rendezésében két egymástól távol álló világ jelenik meg, amelyeknek a maguk zárt valóságában külön-külön megvan a saját igazságuk és szépségük, de a két világ között nincs harmonikus átjárás, sőt inkább keltenek feszültséget és disszonanciát. Örök és egyetemes emberi érzések működtetik a történetet, mint például az irigység, a gyűlölet és a féltékenység. Olyan erők, amik abszolút érthetők lesznek száz év múlva is minden egyetemes emberi érzést követő számára, nem csak a magyar történelmet megélőknek és ismerőknek. A shakespeare-i királydrámák mélységeit hordozó történetet, amely a zene erejével még költőibb magaslatokba emelkedik, Magyarország kiemelkedő, nemzetközi szinten is ismert operaénekesei keltik életre – áll a produkció ajánlójában, mely január 29-én és 30-án, majd február 1-5. között, 8-12. között, majd 15-én, 18-án és 19-én kerül színre a Győri Nemzeti Színház nagyszínpadán.

Fotó: Krizsán Csaba / MTI
Győri Nemzeti Színház / Opera-Világ