„Tik is hallgassátok”

Beszámoló a Budapesti Fesztiválzenekar Bartók-turnéjáról

Különleges élményben lehetett része annak, aki nagy elszántsággal hajnali 2-re állította be ébresztőóráját április 7-én, vasárnap. A New York-i klasszikus zenei rádió, a WQXR élőben közvetítette a Budapesti Fesztiválzenekar nagyszabású Bartók-turnéjának utolsó állomását a Carnegie Hallból. Sebestyén Márta hatalmas sikert arató népdalcsokra és Bartók népzenei ihletésű művei után – hajnali fél 4-kor – végre Fischer Iván belekezdett a Kékszakállú Prológjába: Haj regő rejtem… (Mindig ő mondja, értő hangsúlyokkal!) Aztán csak borzongani lehetett, amikor felzengett Cser Krisztián különleges fényű basszusa: „Megérkeztünk.”

Akkor már érezhető volt, hogy nincs szükség a Prológ biztató sorára: „Tapsoljatok majd, ha lement”.

Komlósi Ildikó és Cser Krisztián a Carnegie Hall-ban (fotó: Budapesti Fesztiválzenekar)

Lenyűgöző volt az előadás, tombolt a közönség, tapsoltak, brávóztak is hosszan. Kár, hogy a kommentátorok folyton rábeszéltek az ovációra, de így legalább a riporterállás mellett azt is hallani lehetett, amint Fischer Iván visszaküldi énekeseit a ki tudja, hányadik meghajlásra. Azon a New York-i estén–hajnalon mindenki Komlósi Ildikót, Cser Krisztiánt és a Fischer Iván vezényelte, ezer színnel játszó Fesztiválzenekart ünnepelte.

Hétszer nyílt ki a hét ajtó a BFZ idei Bartók-turnéján. Három alkalommal a Müpában, négyszer külföldön: Hamburg, Luxembourg, Párizs zsúfolásig telt, monumentális koncerttermeiben, és végül a klasszikus zene templomaként számon tartott, kiváló akusztikájú New York-i Carnegie Hall-ban. Valamennyi helyszínen Cser Krisztián énekelte Kékszakállút, partnernői felváltva Komlósi Ildikó és Vizin Viktória voltak. A Fesztiválzenekart Fischer Iván és Káli Gábor vezényelte. Siker, elismerés mindenütt…

Fischer Iván (fotó: Budapesti Fesztiválzenekar)

Magukon az énekeseken és a zenekari tagokon kívül talán senki nem volt olyan szerencsés, aki mindegyik helyszínre eljuthatott nézőként. De aki látta a Müpa előadásait, olvasta a rajongó kinti kritikákat és képes volt felébreszteni magát a rádióközvetítésért, tapasztalhatta, amit néhány héttel ezelőtt Cser Krisztián épp itt, az Opera-Világ oldalán fogalmazott meg: nincs két egyforma előadás, és minden alkalommal más utat jár be a végkifejletig Judit és a Kékszakállú herceg viszonya.

Ki tudja, mi lehet a titok? Mi az a mozgatóerő, hangulat, impulzus, ami estéről-estére új árnyalatot kölcsönöz Bartók operájának?

A Budapesti Fesztiválzenekar a Carnegie Hall-ban (fotó: Budapesti Fesztiválzenekar)

Százegy éve kutatjuk, rajongjuk. Ahogy a Prológ is mondja: „Tik is hallgassátok.” Újra meg újra…

Fotók: Budapesti Fesztiválzenekar