Meglepetésként érte Eötvös Pétert a Szent István-rend

2015. augusztus 20.

Negyven éves munkásságomat honorálja a Magyar Szent István-rend, azt, hogy nemzetközi sikereim a magyar zenekultúra hírét vitték szerte a világba – mondta a zeneszerző-karmester a kitüntetés átadásán

Eötvös Péter (fotó: Vermes Tibor)

Eötvös Péter (fotó: Vermes Tibor)

Az elismerés meglepetésként érte a zeneszerzőt, mert úgy érezte, hogy a művészek közül nem ő a legismertebb Magyarországon. „Ugyanakkor nemzetközileg valóban a legmagasabb szintű zenei produkciókban veszek részt karmesterként és zeneszerzőként is. Ezért örülök annak, hogy a kitüntetés elismeri az életművet” – tette hozzá.

Megjegyezte, hogy viszonylag szűk, szakmai körben ismert, a kortárs zene nem tartozik a populáris műfajok közé. A Magyar Szent István-rend lehetőséget ad arra, hogy szélesebb körben is felfigyeljenek a munkájára. Hangsúlyozta, hogy alapítványa is a kulturális híd szerepet tölt be. „Ahogy azt szeretnénk, hogy a világon mindenütt megismerjék a magyar zenekultúrát, ugyanúgy itthon is meg kell ismerjük a világ zenekultúráját, saját korunk zenei gondolkodását és hangzását. Ezt tekintem állandó feladatomnak” – hangoztatta Eötvös Péter.

Pályájára visszatekintve elmondta: első mérföldkőnek az 1960-as években a budapesti színházi- és filmvilágban végzett zeneszerzői munkáját érzi. Rengeteg filmzenét és színházi zenét írt, a Vígszínház zenei vezetője volt. A budapesti zenei élet része volt 1966-ig, amikortól Németországban, Kölnben folytatta tanulmányait. Mint mondta, a ’60-as években alakult ki az a szoros kapcsolata a színházzal, amely operák írásához vezette.

Pályája fontos időszakaként beszélt az 1970-es, ’80-as évekről, a 20. század négy legnagyobb zeneszerzőjével, Karlheinz Stockhausennel, Pierre Boulezzel, Ligeti Györggyel és Kurtág Györggyel való személyes kapcsolatáról és munkájáról.

„Karmesterként a világ legjelentősebb együtteseivel, zenekaraival és rendezőivel dolgozom együtt, és rendszeres vendége vagyok a nagy fesztiváloknak” – foglalta össze pályája utóbbi harminc évét. Többek között a Berlini, a Müncheni, a Londoni és a Bécsi Filharmonikus Zenekarokat dirigálta rendszeresen. A leghíresebb operaházakban (köztük a milánói Scalában, a londoni Covent Gardenben, a párizsi Châtelet-ben) és a világ legjelentősebb fesztiváljain vezényelt.

„Fordulópont volt életemben az első nagyoperám átütő nemzetközi sikere a ’90-es évek végén” – mondta a művész, akinek Csehov Három nővér című darabjából írt zeneművét a Lyoni Operában mutatták be, a mű több zenei díjat is kapott. „Fontos dolognak tartom a fiatal karmesterek és zeneszerzők továbbképzését” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezzel a céllal alapította 1991-ben a Nemzetközi Eötvös Intézetet, ahol személyesen is tanít, és neves professzorokat hív meg.

Jelenlegi munkáiról elmondta: most fejezte be Halleluja című oratóriumát, amelyet Esterházy Péter szövegére írt. A művet a 2016-os Salzburgi Ünnepi Játékokon mutatják be a Bécsi Filharmonikusok és a Magyar Rádió Énekkarának közreműködésével. Az oratóriumot 2016 novemberében Bécsben és a Müpában is műsorra tűzik a zeneszerző vezényletével.

Eötvös Péter (fotó: Vermes Tibor)

Eötvös Péter (fotó: Vermes Tibor)

A művész az év mintegy felét tölti Magyarországon, olyankor többnyire komponál, felkészül munkáira, mostanában azonban egyre több az itthoni fellépése is. Magyarországon legközelebb októberben a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon hallhatja a közönség da capo című kamaradarabját a Budapest Music Centerben (BMC), a szólista Lukács Miklós cimbalomművész, a karmester Vajda Gergely lesz.

A Senza sangue (Vér nélkül) című kamaraoperája – amelynek világpremierje május 1-jén volt Kölnben – 2016 nyarán lesz látható az Armel Operafesztiválon. Eötvös Péter elmondta: a Magyar Állami Operaház 2017 januárjában tűzi műsorra Gabriel García Márquez Szerelemről és más démonokról című regényéből a Glyndebourne-i Fesztiválnak 2007-ben írt operáját, amelyet 2008-ban Silviu Purcărete rendezett. Magyarországon is a világhírű román rendező állítja színpadra a darabot a zeneszerző vezényletével. Sajtóértesülések szerint a szerző emellett első magyar nyelvű operájának megírására is készül Krasznahorkai László Az utolsó farkas című regénye nyomán.

Eötvös Péter Aranysárkány (Der goldene Drache) című korábbi operáját szerdán mutatták be a Bregenzi Ünnepi Játékokon (Bregenzer Festspiele), a mű pénteken is látható lesz.

Arról szólva, hogy mi lehet sikerének a titka, Eötvös Péter az egyszerűséget és a közvetlenséget említette. Mint mondta, a zenekarokkal való munkáját és zeneszerzői tevékenységét is ez jellemzi, műveinek zenei nyelvezete megpróbál dialógusban maradni a közönséggel. Ennek a törekvésnek az a tapasztalat az alapja, amelyet fiatalkorában szerzett a színházban és filmes munkáival.

„Egy színházi előadásnak vagy egy filmnek közvetlenül meg kell szólítani a közönséget, az első másodperctől kezdve. Ez az alapállásom, minden téren – nemcsak az operákkal, a zenekari darabokkal is – ez a közvetlenség, ez a párbeszédre való törekvés” – mondta, hozzátéve, hogy közösséget tud teremteni karmesterként és zeneszerzőként is.

Az opera műfaja a nagy szerelme, de az utóbbi időben egyre több versenyművet ír. Mint mondta, ez annak köszönhető, hogy a zenei világ nagy szólistáival való kapcsolata szoros és kérik, hogy írjon nekik. Ez is a személyes kapcsolatok következménye, egyfajta dialógus – mondta Eötvös Péter.

Eötvös Péter Angyalok Amerikában című operáját az elmúlt évad elején mutatták be a wrocławi Kortárs Operafesztiválon. Az előadásról szóló kritikánkat itt, a szerzővel készült korábbi interjúnkat pedig itt olvashatják.

Fotók: Vermes Tibor

Forrás: MTI

Hasonló bejegyzések