Ma, július 8-án lenne 85 éves Réti József Liszt-díjas, Érdemes Művész, rá emlékezünk a következő összeállításunkkal. ÁDÁM TÜNDE írása
A művész a romániai Ploeştiben született, majd Csurgón végezte iskoláit, ahol ma a zeneiskola és a város egyik utcája viseli a nevét. A Zeneakadémiáról az Operaházba került, amelynek 1973-ban bekövetkezett haláláig tagja maradt. Színpadi szereplései mellett számtalan koncertet is adott, illetve a Zeneakadémián is tanított.
Operarepertoárján alapvetően lírai tenor szerepeket találunk, Mozart és Rossini hőseit – mindjárt első főszerepe volt A sevillai borbély Almavivája, kiemelkedőt nyújtott a Così fan tutte Ferrandójaként, a Szöktetés Belmontéjának szerepében és a Don Giovanniban Don Ottavióként is. Arisztokratákat találunk Rossini-szerepei között, mint a Hamupipőke Ramiro hercege és Ory grófja. Pályája a klasszikus utat járta be: a lírai szerepkörtől az oratóriumokat is birtokba véve (Evangélista) jutott el a líraibb és drámaibb spinto szerepekig, mint Edgar a Lammermoori Luciában, vagy Puccini-szerepei: Rodolphe és Des Grieux, és egy emblematikussá vált szerepe is ide kívánkozik: Dávid a Mesterdalnokokból.
Kovács János zenetörténész írta róla:
„Megszülettek azok a pompás alakítások, amelyek alapvetően joviális, derűs és kedélygazdag egyéniségéből virágozhattak ki, ha csak az utolsó évek egy-egy kiemelkedő példáját említem – a Szentivánéji álom sziporkázóan humoros és vérbő Thisbe-paródiáját például, vagy a Nürnbergi mesterdalnokok Dávidját, ezt a csillogó, derűs kedélyből és sok-sok lírai árnyalatból összegyúrt figurát, énektechnikai feladatként a legsokoldalúbb és legösszetettebb teljesítmények egyikét.”
Operaszerepei is hosszan sorolhatók, de az a legalább hetven oratórium és kantáta, melyet repertoáron tartott, lexikonméretűvé duzzasztaná cikkünket. Néhány példa csak: Máté– és János-passió, Missa Solemnis, Krisztus az Olajfák hegyén, Psalmus Hungaricus, h-moll mise, Éliás. És emellett még dalénekesként is figyelemre méltó repertoárt mondhatott magáénak, erről így vallott nem sokkal a halála előtt adott interjújában:
„A dalirodalom szinte kimeríthetetlen a régi és a legújabb korszakokban is számtalan értéket lehet felfedezni és újra felfedezni. Rengeteg dalt tudok, de még mindig beláthatatlan a tanulnivalóm.”
Nagyívű pályája azonban itt, a csúcson szakadt félbe, mindössze negyvennyolc évesen. Kivételes hangját felvételek őrzik az utókor számára, ezekből mutatunk most párat:
– A Képária A varázsfuvolából – Taminót az Operaház színpadán sosem énekelte, csak stúdiófelvételek őrzik alakítását.
– A sevillai borbélyból egy duett Melis Györggyel
– Egy ritkaság: Rimszkij-Korszakov: Szadko – Hindu-dal
– Beethoven: Adelaide
– És egy Liszt-dal – Szerelmi álmok (Liebestraum)
Végezetül köszönetet mondunk a művész lányának, Réti Ágnesnek, aki rendelkezésünkre bocsátotta a fotókat.