A Sibelius utáni korszak legkiemelkedőbb finn zeneszerzőjét nyolcvannyolcadik életévében érte a halál
Einojuhani Rautavaara 1928-ban, Helsinkiben született. A helsinki Sibelius Akadémián, majd a New York-i Juilliard Schoolban folytatta zeneszerzői tanulmányait, tanárai közt találjuk többek között Aaron Coplandet is. 1957-től 1990-ig tanított a Sibelius Akadémián. Zeneszerzői nyelvét nem annyira a technika, mint inkább a hangzás egyedisége jellemzi – e tekintetben életműve logikus folytatása Sibeliusénak.
Gazdag zeneszerzői termésében a nyolc szimfónia, számos versenymű és kamaraművek mellett jelentős szerepet játszik az opera műfaja: kilenc színpadi műve – köztük a Kalevala történetein alapuló A Szampo mítosza (1974/1982), a Van Gogh életét feldolgozó Vincent (1987), a „finn Jókai” életét bemutató Aleksis Kivi (1996) vagy a Raszputyin (2003) – nem csak hazájában, de külföldön is nagy feltűnést keltettek. Elsőként komponált operája, A bánya (1957-1963) mindeddig csak hangversenyszerűen hangzott el: az 1956-os magyar forradalom által ihletett mű színpadi világpremierje 2016 őszén a Magyar Állami Operaházban lesz.
Rautavaara műtéti komplikációk következtében hunyt el július 27-én.