Fidelio a Müpában

Beethoven egyetlen operáját láthatja a közönség szombaton a Müpa hangversenytermének színpadán

A szabadság, a házastársi hűség és az önfeláldozás eszméjét fogalmazza meg az egyik legnagyobb zeneszerző egyetlen operájában. A Fidelio ősbemutatóját 1805-ben tartották, ám a végleges, két felvonásos változat csak 1814-ben született meg – hangzott el az M5 csütörtöki Kulturális Híradójában.

Szabóki Tünde operaénekes, akit Leonora szerepében láthat a közönség, arról beszélt, hogy a darab jól jellemzi Beethoven személyiségét. A Don Pizarro szerepében színpadra lépő Cser Krisztián operaénekes elmondta, hogy az előadást vetítéssel kísérik. Elhangzott az is, hogy Gábor Sylvie rendezése olyan alapkérdésekre keresi a választ, miért fontosabb olykor a vágyódás, mint maga vágyódás tárgya; hol vannak azok a morális határok, amelyeket nem léphetünk át, illetve lehet-e az emberi képzelet is a börtön egy fajtája.

Sáfár Orsolya , Marcellina, James Moellenhoff és Rocco és Szabóki Tünde a Müpa Fidelio-előadásában (fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)

A Müpa akusztikai adottságait kihasználva az alkotók igyekeztek előtérbe helyezni a mű magas szintű zenei megvalósítását, ezzel szem előtt tartva a beethoveni szándékot: a második felvonás rendkívüli erejű fokozását és a befejezés szinte kozmikus szabadsághimnuszát – hangzott el. A Fidelio, Beethoven életművének emblematikus alkotása, a valaha született legnagyobb szabadsághimnuszok egyike. A produkció alkotói a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem adottságaihoz alkalmazkodva, félig szcenírozott változatban adják elő a művet német nyelven, magyar feliratozással.

A Budafoki Dohnányi Zenekart, a Cantemus Vegyeskart, a Magyar Állami Operaház Férfikarát és a Budapesti Akadémiai Kórustársaságot Hollerung Gábor vezényli. A főbb szerepekben Szabóki Tündét, Eugene Amesmannt, Cser Pétert, Cser Krisztiánt, James Moellenhoffot és Sáfár Orsolyát láthatja a közönség.

MTI
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI