Zrínyi Miklós az Operaházban

2016. szeptember 8.

A horvát nemzeti operát szeptember 18-án mutatja be az Eszéki Horvát Nemzeti Színház társulata az Andrássy úti palotában

2016. szeptember 18-án a horvát zeneirodalom egyik legfontosabb alkotása, Ivan Pl. Zajc három felvonásos operája, a Zrínyi Miklós csendül fel a budapesti dalszínházban. A horvát nemzeti operát az Eszéki Horvát Nemzeti Színház előadásában láthatja a magyar közönség, közel 250 vendégművész közreműködésével. A horvát-magyar történelmi sorsközösségnek és barátságnak emléket állító operaelőadás a mindkét nemzet számára jelentős történelmi esemény, a szigetvári csata 450. évfordulója alkalmából látható az Operaházban.

A Zrínyi Miklós (Nikola Šubić Zrinjski) című opera most látható produkcióját 2012 novemberében mutatták be Eszéken Nina Kleflin rendezésében. Az opera ősbemutatóját 1876. november 4-én tartották Zágrábban, és remek fogadtatásra talált mind a közönség, mind a kritikusok körében. A mű az akkori európai zenei irányzatokat a horvát dallamvilággal ötvözi, de igazi olasz típusú romantikus operáról van szó, így a zenét a szólamok szépsége és dallamossága jelzi, illetve hangsúlyt kap a szemben álló keresztény és muzulmán világ zenei jellemzése. Egyik legnépszerűbb részlete a „Harcba! Harcba!” („U boj, u boj!”) kezdetű kórus, melyet Zajc tíz évvel az opera megírása előtt komponált, s önálló kórusműként is bemutatott. A részlet gyakran felcsendül ünnepi rendezvényeken és gálaműsorokon.

A zeneszerző, Ivan Zajc (1832-1914), akit a horvát Verdinek is neveznek, Milánóban tanult, több éven át Bécsben tevékenykedett, majd hazatérése után négy évtizeden át volt hazája zenei életének meghatározó egyénisége. Munkássága új lendületet adott a horvát zenének, s elősegítette, hogy magasabb művészi szintre emelje azt. Közel ezer zeneműve közül a Zrínyi Miklós tekinthető igazi mesterművének, bár Horvátországon kívül nem nagyon ismert.

Jelenet az előadásból (fotó: Eszéki Horvát Nemzeti Színház)

Jelenet az előadásból (fotó: Eszéki Horvát Nemzeti Színház)

Miként Erkel Ferenc nemzeti operái, a Bánk bán vagy a Hunyadi László, Ivan Zajc műve is egy több évszázaddal korábbi történelmi eseményt formál metaforikus zenedrámává, melyben korának egyik fő problémája, az idegen hatalomtól való függetlenség vágya, a nemzeti identitás és hazaszeretet motívuma játssza a fő szerepet.

Dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékévet szervező emlékbizottság elnöke kiemelte, hogy egykor nem csupán közös államban, de valódi sorsközösségben éltek együtt a magyarok és horvátok, noha mindezt az összetartozást megrongálták a 19. századi nemzetépítési törekvések. „A szigetvári csata 300. évfordulóján, 1866-ban a Magyar Királyság egész területén megemlékeztek Zrínyi Miklósról és bajtársairól. Akkoriban a horvátok között kitört egy politikai vita arról, hogy a hadvezér ’jó horvát’ volt-e, vagy szükségtelenül áldozta fel a horvát fiatalokat a magyar érdekek védelmében. Ehhez a vitához szólt hozzá Ivan Zajc az opera megírásával, egyszerre magyar és horvát hősként bemutatva Zrínyi Miklóst” – idézte fel a mű keletkezéstörténetét Hóvári János.

A címszerepben Dalibor Hanzalek látható, akinek repertoárja a barokktól a kortárs zenéig terjed. Szulejmán szerepét az európai színpadokon is ismert Berislav Puškarić alakítja. Az opera dirigense, Mladen Tutavac több mint két évtizede dolgozik a színház karmestereként. Horvát zeneművek mellett főként 19. századi operákat és oratóriumokat vezényel, de koncert-karmesterként is jelentős repertoárral rendelkezik.

A produkcióról bővebb információ a Magyar Állami Operaház honlapján olvasható.

Magyar Állami Operaház

Fotó: Eszéki Horvát Nemzeti Színház