Megkezdődtek a 2014-es Bayreuthi Ünnepi játékok
A technika ördöge kísértett a Bayreuthi Ünnepi Játékok idei megnyitóján: mint azt a jelenlévőkön kívül a műholdas közvetítések jóvoltából a világ rádióhallgatói is tapasztalhatták, a Tannhäuser előadását röviddel a nyitány után csaknem egy órára félbe kellett szakítani. A kényszerszünet oka a hivatalos magyarázat szerint a színpadtechnikában keresendő: az első jelenet díszletének fontos elemét képező ketrecet nem sikerült megfelelően rögzíteni, így az veszélyeztette volna a fellépőket. Mindez alátámasztani látszik az épület közelmúltban bejelentett általános renovációjának szükségességét: a tervek szerint a 2015-ös fesztivált követően kezdődnének meg a munkálatok, melyek a nyári hónapok kivételével egészen 2021-ig tartanának. Pénteken azonban ennél gyorsabb megoldásra volt szükség: Sebastian Baumgarten 2011-ben bemutatott rendezésének előadását ezért némi egyszerűsítésekkel folytatták.
Noha a továbbiakban nem került sor hasonló incidensre, ez semmiképp sem tűnik jó ómennek az amúgy is félárbocon működő fesztivál kezdetén. A 2013-as Wagner-évfordulót követően idén nem volt új bemutató a Zöld Dombon, a médiaszenzációt tehát csak a korábban nagy ellenállással fogadott rendezések újabb megmérettetése jelenheti. Így például Hans Neuenfels „patkányos” Lohengrinjéé, mely immár ötödik éve borzolja a kedélyeket egyedi, provokációtól sem mentes víziójával. Vagy a tavaly bemutatott Nibelung gyűrűjéé, melynek zenei megvalósítása egyöntetűen pozitív visszhangra talált, különösképpen a Bayreuthban ezzel a bemutatóval debütált Kirill Petrenko betanítása és vezénylése. A karmesteri pulpituson idén is ő áll, így a siker most is borítékolható – annál nagyobb kérdés, változik-e a közönség hozzáállása a Berlini Volksbühne intendánsa, Frank Castorf által jegyzett rendezéshez. A hatvanas éveiben járó, de mifelénk még mindig „fenegyereknek” titulált rendező – akinek Mester és Margarita-előadása évekkel ezelőtt Budapesten is vendégszerepelt – bayreuthi munkája hosszú füttykoncertre ingerelte a fesztivál törzsközönségének konzervatív részét: mint a visszhangokból tudható, különösen a Siegfried díszleteként használt, kommunista verzióban megjelenő Rushmore-hegy váltott ki nagy ellenállást. Hogy idén hogyan reagálnak azok a szerencsések, akik jelen lehetnek az előadásokon, azt a Bartók Rádió hallgatói is megtudhatják, hiszen miként az elmúlt években mindig, úgy idén is az összes produkciót sugározza a csatorna; akik pedig lemaradnak az élő adásokról, a hangtárból mindegyiket visszahallgathatják.
Az Ünnepi Játékok jövőjét illetően eddig egyetlen dolog látszik biztosnak: a jelenleg társbérletben működő vezetőségben jövőre változás áll be, a Wagner-dédunoka Eva Wagner-Pasquier, aki féltestvérével, Katharina Wagnerrel 2008 óta áll a fesztivál élén, a 2015-ös szezont követően távozik posztjáról. Az Ünnepi Játékokat ezután Katharina Wagner egyedül vezeti tovább, új szerződése 2020-ig szól. Ha azonban azt gondolnánk, természetes, hogy a fesztivált mindig egy Wagner-leszármazott vezeti, tévedünk: a Wagner-alapítvány és a fesztivált szervező cég között március végén megújított szerződés értelmében megnövekedett a többségi részben állami tulajdonban lévő utóbbi befolyása a mindenkori vezetők megválasztására. „Ezzel, legalábbis elméletileg, lehetővé vált, hogy a vezetés egy nem-Wagner kezébe menjen át” – jelentette ki Heinz-Dieter Sense, az Ünnepi Játékok gazdasági vezetője.
Napvilágra kerültek a jövőre vonatkozó művészi elképzelések is: a Welt hasábjain a napokban közölték a fesztivál következő szezonjainak műsortervét, egyelőre természetesen feltételes módban. Régóta tudható, hogy a következő év új produkciója a Trisztán és Izolda lesz Katharina Wagner rendezésében, Christian Thielemann vezényletével; a két címszerepet Eva-Maria Westbroek és Stephen Gould alakítja. Ugyanebben az évben feltehetőleg utoljára lesz látható a Neuenfels-féle Lohengrin, a karmesteri pálcát azonban a Bayreuthban először fellépő francia Alain Altinoglu veszi át az eddigi dirigenstől, Andris Nelsonstól. Utóbbi visszatérésére sem kell azonban sokat várni: 2016-ban ő dirigálja a Parsifal új produkcióját, melyet a tervek szerint Jonathan Meese rendez.
2017-ben A nürnbergi mesterdalnokok új produkciója kerül színre a berlini Komische Oper főrendező-intendánsának, Barrie Koskynak elképzelései szerint, aki – saját bevallása szerint – fenntartásokkal viseltet Wagner művészete iránt, és korábban többször kijelentette, hogy nem akar Wagner-operákat rendezni. Ám – ahogy mostani döntését angolul megindokolta – „There is No Escape from Wagner”. Az előadás karmestere Philippe Jordan lesz, a főbb szerepekben Michael Volle (Hans Sachs), Johannes Martin Kränzle (Beckmesser), Klaus Florian Vogt (Stolzingi Walther) és Kraszimira Sztojanova (Éva) lesz látható-hallható.
A 2018-ban bemutatásra kerülő új Lohengrin legfőbb szenzációja várhatóan nem a karmester, Christian Thielemann, nem is a lett rendező, Alvis Hermanis, hanem az első Wagner-szerepében bemutatkozó Anna Netrebko Brabanti Elzája lesz. A 2019-es Tannhäusernek egyelőre csak a rendezője, Tobias Kratzer ismert. A 2020-ban esedékes új Ring-ciklus kapcsán pedig Christian Thielemann nevét emlegetik karmesterként, így a II. világháború óta ő lehet az első, aki több rendezésben is vezényli a Ringet Bayreuthban (2006 és 2010 között ő volt a Tankred Dorst rendezte produkció dirigense is).
Forrás: MTI; Die Welt