Vodka, olimpia, opera

2013. október 4.

Tiltakozás a Metropolitan Opera évadnyitóján – és ami mögötte van. KONDOR KATA írása

Anna Netrebko Tatjána szerepében a Met évadnyitó előadásán (fotó: Ken Howard)

Anna Netrebko Tatjána szerepében a Met évadnyitó előadásán (fotó: Ken Howard)

Az elmúlt hetekben bejárták a világsajtót a New York-i Metropolitan Opera évadnyitóján történt események: melegjogi aktivisták zavarták meg Csajkovszkij Anyeginjének előadását, hogy felhívják a figyelmet az Oroszországban a közelmúltban elfogadott törvényre, amely diszkriminálja a homoszexuálisokat, és azzal vádolták az előadás orosz közreműködőit, a karmester Valerij Gergijevet és a főszerepet éneklő Anna Netrebkót, hogy Vlagyimir Putyin rendszerének támogatásával maguk is felelősek a hátrányos megkülönböztetésért. A probléma azonban túlnyúlik ezen az egyszeri incidensen, és további zenei vonatkozásai is vannak.

Az orosz helyzet

Júniusban az orosz parlament elfogadott egy törvényt, mely tiltja a „nem hagyományos szexuális kapcsolatok” népszerűsítésére irányuló propagandát. A törvény nagyon homályosan fogalmaz: eszerint büntethető az a személy, aki nyilvánosság előtt a homoszexualitás iránt érdeklődést kelt, azt elfogadottnak vagy pozitívnak mutatja be, vagy azt állítja, hogy az azonos neműek kapcsolata egyenértékű a „hagyományos” kapcsolattal. A büntetés súlyos: magas bírságot vagy akár elzárást is vethetnek ki az elkövetőkre. Putyin azt nyilatkozta, hogy a törvény célja nem a diszkrimináció, hanem a fiatalkorúak megóvása, ám az nem egyértelmű, mit ért ez alatt.

A helyzet súlyosságát fokozza, hogy Oroszországban nagyon mély előítéletek élnek a melegekkel kapcsolatban. Szinte teljesen elfogadott a velük szembeni hátrányos megkülönböztetés, és gyakoriak az erőszakos bűncselekmények az irányukba. Idén is több gyilkosság történt homofób indítékból, egy huszonhárom éves fiatalembert például olyan súlyosan bántalmaztak, hogy belehalt sérüléseibe, miután egy barátjának bevallotta, hogy a saját neméhez vonzódik. Mindezek után az új törvény lehetetlenné tesz mindenféle felvilágosító tevékenységet, és épp azokat bünteti, akiket védeni kellene.

Mariusz Kwiecień (Anyegin) és Piotr Beczała (Lenszkij) (fotó: Ken Howard)

Mariusz Kwiecień (Anyegin) és Piotr Beczała (Lenszkij) (fotó: Ken Howard)

Nemzetközi tiltakozás

A törvény a nyugati világban nagy tiltakozást váltott ki. Világszerte sokan emelték fel szavukat az oroszországi melegek helyzetéért, hazánkban is tüntettek az orosz nagykövetség előtt. Népszerűnek bizonyult egy amerikai melegjogi aktivista, Dan Savage ötlete, aki az orosz vodka bojkottjára szólított fel. A kezdeményezéshez világszerte számos szórakozóhely csatlakozott, elsősorban a melegbárok.

A tiltakozás másik formája súlyosabb kérdéseket feszeget: 2014-ben ugyanis az oroszországi Szocsiban rendezik, illetve rendeznék meg a téli olimpiát. Több országban felmerült, hogy bojkottálni kellene az eseményt a homoszexuálisok elleni törvény miatt, ám mind Nagy-Britannia, mind az Egyesült Államok vezetése azt nyilatkozta, hogy nem ezt tartják a véleménynyilvánítás legjobb módjának. Egy német miniszter szerint még árthat is az oroszországi melegek helyzetének a nemzetközi bojkott. Mostanra azonban súlyosabbá vált a helyzet: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vizsgálódik, hogy meg lehet-e tartani az olimpiát egy olyan országban, ahol például az oda érkező sportolók jogai is sérülhetnek, és olyasmiért is megbüntethetik őket, ami a saját hazájukban elfogadottnak számít. Így felmerült, hogy megvonnák Oroszországtól az olimpia megrendezésének jogát, és Vancouverbe (a 2010-es helyszínre) helyeznék át a játékokat.

Jelenet a Met évadnyitó Anyegin-előadásának II. felvonásából (fotó: Ken Howard)

Jelenet a Met évadnyitó Anyegin-előadásának II. felvonásából (fotó: Ken Howard)

A New York-i események

A Metropolitanben történtek előzménye egy petíció, melyet a kortárs amerikai zeneszerző, Andrew Rudin indított el. Az aláírók arra kérték az operaház vezetését, hogy szenteljék a szezonnyitó előadást az oroszországi melegek támogatásának. Az alkalmat az tette különösen kínálkozóvá, hogy a közismerten homoszexuális Csajkovszkij Anyeginjét adták, többek között orosz művészekkel, akik ráadásul részt vettek Putyin elnök 2012-es kampányában. A petíció kezdetben nem vonzott nagy érdeklődést, amikor azonban a New York Times cikkezett róla, végül kilencezerre nőtt az aláírók száma (összehasonlításul: a téli olimpia Vancouverbe való áthelyezéséről szóló petíciót százötvenezren írták alá).

Az érintettek mégsem hagyhatták szó nélkül a tiltakozást. Anna Netrebko a Facebookon adta követői tudtára, hogy távol áll tőle a diszkrimináció, és szívesen dolgozik együtt nagyszerű művészekkel fajra, etnikumra, vallásra és szexuális orientációra való tekintet nélkül. A Metropolitan igazgatója, Peter Gelb pedig egy nappal a szezonnyitó előadás előtt bocsátott ki közleményt. Ebben leszögezte: elítélik az orosz törvényt, ahogyan hetvenhat másik országnak a homoszexuálisokat súlyosabban megítélő törvényeit is. Mindazonáltal az operaház története során sosem fordult elő, hogy politikai vagy szociális ügy mellett kiálljanak, és továbbra is kizárólag a művészeten keresztül kívánnak cselekedni. Hiszen ha ma az oroszországi melegek mellett felemelnék a szavukat, legközelebb a többi súlyosan diszkriminatív országból érkező művészek is ugyanilyen jogon kérhetnék, hogy az ő problémájuk mellett is álljanak ki, és akkor sosem lenne vége az ilyen irányú szerepvállalásnak.

Jelenet a Met évadnyitó Anyegin-előadásának II. felvonásából (fotó: Ken Howard)

Jelenet a Met évadnyitó Anyegin-előadásának II. felvonásából (fotó: Ken Howard)

Peter Gelb szerint céljuk, hogy a művészeten keresztül fejezzék ki értékrendjüket. Büszkék rá, hogy Csajkovszkijt játszanak, és üzenetnek érzi, hogy míg az orosz kormány szeretné letagadni a zeneszerző homoszexualitását, ők ezt felvállalva tűzik műsorra a komponista alkotásait. Mindazonáltal elfogadja, hogy az aktivisták tiltakozni fognak, hiszen mindenkinek demokratikus joga van kinyilvánítani a politikai nézeteit.

Az előadás napján demonstráció zajlott a Metropolitan épülete előtt, az előadáson pedig négy aktivista jelent meg, akik hangot adtak a tiltakozásuknak. Az incidens nem tartott sokáig, a biztonsági őrök kérésére az aktivisták távoztak, és a szezonnyitó előadás rendben lezajlott, nagy sikerrel. Az eseményeknek ugyanakkor nagy visszhangja lett, világszerte cikkeztek róla.

Mariusz Kwiecień (Anyegin) és Piotr Beczała (Lenszkij) (fotó: Ken Howard)

Mariusz Kwiecień (Anyegin) és Piotr Beczała (Lenszkij) (fotó: Ken Howard)

Még Csajkovszkijról

Oroszországban a homoszexuálisok elleni intézkedésnek még egy művészeti vonatkozása van. Az országban nagyszabású életrajzi filmet forgatnak Csajkovszkijról, hogy ezzel ünnepeljék 2015-ben a komponista születésének 175. évfordulóját. Az első nemzetközi felhördülést az váltotta ki, hogy felröppent: a film teljesen mellőzni fogja a zeneszerző életéből a szexuális orientációjára vonatkozó momentumokat. Ezt később megerősítette a forgatókönyvíró, Jurij Arabov nyilatkozata, amelyben elmondta, filmjük a zeneszerző géniuszával, és nem magánéletének eseményeivel foglalkozik, valamint nincs bizonyíték rá, hogy Csajkovszkij homoszexuális lett volna. Ez utóbbi kijelentést az orosz kulturális miniszter, Vlagyimir Medinszkij is hevesen támogatta, széles körben felháborítva ezzel zenetörténészeket, többek között honfitársait is. Egyesek szerint a komponista szexuális orientációját kétségbe vonni olyan súlyos támadás a személye ellen, mintha művészi nagyságát kérdőjeleznék meg. Putyin elnök egyébként a kérdésről árnyaltabban nyilatkozott: nem szeretik a szerző homoszexualitását, de attól még nagy zeneszerzőnek tartják, és ez a legfontosabb.

Később azonban újabb problémák adódtak a filmmel kapcsolatban. A rendezésre felkért Kirill Szerebrennyikov hazájában igen megosztó személyiség, akinek korábbi filmjével kapcsolatban az orosz hatóságok vizsgálatot indítottak pedofília és gyermekek elleni erőszak gyanúja miatt. A híresztelések szerint Szerebrennyikov biztosan nem fogja kihagyni a Csajkovszkij-filmből a zeneszerző szexuális irányultságát. Ennek is betudható, hogy a film a korábban már megadott 30 millió rubelen kívül (körülbelül 210 millió forint) nem kapott további állami támogatást, holott ez a várható költségeknek csak mintegy nyolcadát fedezi. A hivatalos indoklás szerint a film várható kis nézettsége miatt nem ítéltek meg nagyobb összeget, ám az alkotók a téma kényességét és a művészi szabadság korlátozását látják e mögött. Így a rendező Szabina Jermejeva producerrel egyetértésben úgy döntött, visszaadják az eddig megkapott állami támogatást, és külföldi forrásokból készítik el filmjüket.

Fotók: Ken Howard / Metropolitan Opera

Hasonló bejegyzések