Szinetár 80

2012. február 8.

80. születésnapját ünnepli Szinetár Miklós, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színházi, opera-, tévé- és filmrendező, Érdemes és Kiváló Művész. A jeles évforduló alkalmából FÜLÖP KÁROLY írásával köszöntjük a művészt.

Szinetar_Miklos„Szinetár Miklós 1932. február 8-án született Budapesten Szinetár Ernő és Révész Margit gyermekeként. Huzella Elek irányítása alatt komponálni tanult, valamint énektanulmányokat folytatott Sallai József vezetésével. A Színház- és Filmművészeti Főiskola, (1949–1953) elvégzése után az Operettszínház rendezője lett, majd később főrendezője (1953-1960). 1960–1962 között a Petőfi Színház művészeti vezetője volt. 1962–1971 között az MTV főrendezője volt, ettől kezdve fokozatosan lépkedett a szamárlétrán: 1971–1974 között művészeti vezetője, 1974–1979 között művészeti igazgatója, 1979–1986 között elnök helyettese, 1986–1990 között főrendezője, 1993–1996 között a Fővárosi Operettszínház igazgatója, 1996-tól az Operaház főigazgatója, 1953 óta a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára. 1987–1990 között a Nemzeti Színház felépítésének kormánybiztosa.” (Wikipédia)

Pályájának mérföldkövei jelzik alkotói sokszínűségét: a nagy kiugrás, a legendás (1954-ben bemutatott, egy 1961-es felvételen ma is hozzáférhető) Csárdáskirálynő Honthy, Feleki, Rátonyi és Németh Marika főszereplésével egy korszak emblémájává vált, s mindmáig hivatkozási alap minden újabb színrevitel során, egyfajta etalon, ami alapján sokan még mindig „ahhoz képest” határozzák meg a jelenkori bemutatók rangját. 1971-ben filmen is megrendezte Kálmán Imre operettjét, ezúttal Anna Moffo, Psota Irén és Latinovits Zoltán voltak a főszereplők.

1962-ben pályája új irányt vett: a Magyar Televízió főrendezőjeként tevékenykedett egészen 1971-ig, majd 1974-ig az MTV művészeti vezetőjeként működött. 1974-ben művészeti igazgatóvá lépett elő, 1979-től pedig már a Magyar Televízió elnökhelyettese volt. Nevéhez kötődik a Rózsa Sándor-sorozat és az első színes magyar tévéadás, Az ember tragédiájának televíziós változata is. 1973-ban feleségül vette Hámori Ildikó színművésznőt; Dóra nevű leányuk 1976-ban született (előző házasságából született Gábor nevű fia 1962-ben) .

A színházat persze nem hagyta el végleg, hiszen már 1951-től mint az Operaház vendégrendezője aratott sikereket. Elsőként Auber Fra Diavolo című operáját rendezte 1953-ban, de jelentős elismerést hozott számára Mozart Così fan tutte című vígoperájának sziporkázó, a mű minden rétegét feltáró rendezése (1960, majd új díszletekkel 1980), aminek időtállóságát bizonyítja, hogy ma is ez a színpadra állítás szerepel az Opera repertoárján. Azóta számtalan rendezését láthattuk az Operában; sohasem volt túlságosan formabontó, de minden munkáját valami apróbb motívummal kiegészítette. Carmen és Don José tragikus szerelmét – megőrizve az eredeti koloritot – a sevillai folklórt fotózó turisták vakuvillanásainak kereszttüzébe helyezte; emlékezetes marad ezredvégi keserű Borisz Godunovja. Gondolkodó, intelligens elemző művészként mutatja fordított sorrendű Bartók-trilógiája. Megrendezte a Hunyadi Lászlót háttérre vetített kódexlapokkal, A sevillai borbélyt pedig az Európai Unió csillogása és a közben perifériára szorulók világa ihlette, a  közönség meghökkent a lépcsők odvában megbújó hajléktalanok láttán. Tannhäuser-rendezése hosszú ideje fut, immár kicsit megújítva, színházi kulisszák keretébe álmodott Rigolettója és Denevérje szintén évek óta a repertoár sikeres darabjai, pláne, hogy a látványos, Csikós Attila tervezte díszletek kápráztatják el a publikumot.

Szinetár nevéhez fűződik a Zenés TV Színház indítása, sikerszériája. Maga is több emlékezetes filmet jegyez rendezőként: a Gianni Schicchi humoros, mozgalmas adaptációja a zseniális Melis Györggyel, a Hoffmann meséi Kelen Péterrel a címszerepben, akinek múzsái Kováts Adél, Farkas Katalin (énekhangban), Tokody Ilona és Csavlek Etelka voltak. A visszaemlékezések megjelenítése a filmtechnika finom eszközeivel, a varázslatok, áttűnések látványosak, és segítik a rendezői gondolatok kibontakozását. Melis mint főgonosz abszolút főszereplője a filmnek, de kisebb szerepekben megmutatkozhat Feleki Kamill vagy Harkányi Endre is. Fidelio, azaz Leonora és Florestan történetét a váci börtön falai közt – és közönségének játszatja Szinetár, ezzel újabb értelmezési lehetőséget adva Beethoven művének. Csavlek Etelka címszereplése mellett Gregor József és Molnár András énekét és játékát csodálhatjuk. Petrovics Emillel való barátságának, együttműködésének legszebb emléke a C’est la guerre című opera tévéváltozata Ilosfalvy Róberttel és Mátyás Máriával. Később, az Operaház újabb kori viharaiban is együtt dolgozott Petroviccsal, a társulat követelte visszatérését az igazgatói székbe.

Remek szereposztással rendezte meg A denevér tévéváltozatát is: B. Nagy János, Csurja Tamás, Kukely Júlia, Csonka Zsuzsanna, Hamari Júlia mellett kiváló karakteralakításra adott lehetőséget a népszerű tévés műsorvezetőnek, Antal Imrének. A kékszakállú herceg vára televíziós feldolgozása elsősorban különös zárójelenete okán emlékezetes: mindhárom régi asszony vonásai Judit arcát jelenítik meg. Judit szerepében Sass Sylvia, a Herceg Kováts Kolos, a film 1980-ban Prágában elnyerte a legjobb rendezés díját.

Munkáját 1956-ban és 1961-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, az Érdemes Művész címet 1967-től mondhatja magáénak, Kossuth-díjas 1970-ben lett. Négy évvel később kapta meg a Balázs Béla-díjat, Kiváló Művésszé 1978-ban avatták. A monte-carlói Arany Nimfa-díjat, valamint az Unda-díjat 1970-ben hozta el. Ezen kívül kiérdemelte a moszkvai filmfesztivál Béke-díját, valamint a trieszti Ezüst Asteroid-díjat is. Vendégként dolgozott Genovában, Münchenben, Wuppertalban és Szverdlovszban is.

A mai napig aktív művész: legutóbbi munkája az Operában Verdi Macbethje. A Magyar Állami Operaház Örökös Tagja.
Könyvet írt Operán innen, operán túl címmel, amely 2007 telén jelent meg. Születésnapja alkalmából újabb kötete jelenik meg Pályázat címmel az Európa Kiadónál.

Videók:

Részlet a Denevér-filmből

Részlet a Hoffmann meséiből

Gianni Schicchi-részlet

Hasonló bejegyzések