Konzervek a Tubusból II.

2011. április 12.

Erkel-emlékképek az elmúlt huszonöt évből – FÜLÖP KÁROLY írása

erkel_ferencElső operai élményem a Bánk bán volt. Ha egészen pontos akarok lenni, első, egész estés, színházi operaelőadásom. Délelőtt persze. A nyolcvanas évek közepén jártunk, az Opera újranyitása után pár évvel, a gyorsan átrendezhető, hasonló díszletelemekből épített színpadképek, hagyományos rendezések idején. Forray Gábor román stílusú, boltíves oszlopai tagolták a teret, a Tisza-parti jelenetben egy csenevész kis fa körüli hatalmas rongyrázás imitálta a folyó mardosó hullámait. A rendező Vámos László, a jelmeztervező Márk Tivadar volt. Az előadás nyilván működött, ha aztán újabbakra is kíváncsi lettem. A megértéshez hozzájárult a műsorfüzet; ára: 14 Ft. S persze az akkor még megfizethető büfében egy üdítő meg egy molnárka a szünetben – csak hogy teljes legyen a szórakozás. Kiskamaszként nyilván nem érthettem és élvezhettem a mű minden rétegét, s nem is tudtam pontosan, kiket látok a különböző szerepekben, ez irányú tudatosodásom csak később kezdődött. Az biztos, hogy Melindát Kukely Júlia, Gertrúdot pedig Mészöly Katalin énekelte.

Bánk és Gertrud kettőse: Horváth Bálint, Mészöly Katalin (tévéfelvétel)

Érdeklődésemet jórészt olyan rejtélyek foglalkoztatták, mint hogy vajon kik és hogyan tologatják az oszlopokat, hová ugrik Melinda a „hullámok” között, vagy hogy a koporsóban az énekes, statiszta vagy bábu fekszik-e a zárójelenetben. Később persze tudatosabb operalátogatóként újra és újra láttam Erkel remekét ebben és más rendezésekben is. A Kerényi– és a Káel-féle színre állítások körüli viták során nemrég az egyik Melindát alakító énekesnő nosztalgiázva említette, hogy még ez a korábbi, Vámos-féle volt a legjobb előadás, a Forray-díszlet egyszerre volt korhű és korszerű, s ő tett is javaslatot, hogy néhány borostyánnal föl lehetne dobni, s mehetne mind a mai napig. Ugyancsak említette, hogy váltó kolléganőjével mennyit nevettek (s persze nyelték a port) a fent említett folyó, azaz az általuk Magyarország legnagyobb porrongyának csúfolt hatalmas textília üzembe helyezésekor minden előadáson, mivel annak porszívózása igencsak ritkán történt meg az előadások között.

Bánk és Melinda kettőse: Simándy József, Csavlek Etelka (tévéfelvétel az 1980-as díszletben)

Melinda áriája, II. felvonás: Csavlek Etelka (tévéfelvétel az 1980-as díszletben)

Csavlek Etelka Melinda szerepében

Csavlek Etelka Melinda szerepében

Ebben az 1980-as rendezésben láthattuk még az évek során többek között Karizs Bélát, Ilosfalvy Róbertet, Horváth Bálintot, Csavlek Etelkát, Pitti Katalint, Ardó Máriát, Kasza Katalint, Ercse Margitot, Melis Györgyöt, Miller Lajost, Sólyom-Nagy Sándort, Bordás Györgyöt, Berkes Jánost, Berczelly Istvánt, Bende Zsoltot.

Mivel az előadás kíváncsivá tett a darab mélyebb megismerésére, be kellett szereznem a boltokban akkor egyediként kapható felvételt, bakelit korongon. Azóta már mintegy féltucatnyi változat szerezhető be különböző formátumokban, de akkor a Simándy–Ágai–Melis–Komlóssy-féle, Ferencsik János vezényelte produkció volt hivatott betölteni a népnevelés funkcióját. A lenyűgöző felvételből tévéfilm is készült, aminek részleteit ma a neten is megtekinthetjük.

Melinda áriája, II. felvonás: Ágai Karola (a művésznő portréműsorából)

Bánk és Gertrud kettőse: Simándy József, Komlóssy Erzsébet (Vámos László tévéfilmjéből)

Hazám, hazám…: Simándy József (Vámos László tévéfilmjéből)

E lemeznek fényét csak a Hunyadi Lászlóé halványította el – nem mintha annyival kiválóbb felvétel lenne; egyszerűen csak, mint sokan mások, én is könnyebben fogadtam be annak melódiáit. A Hunyadi valahogy könnyebben „eladja” magát, aztán persze az ember operahallgatói gyakorlatával árnyaltabb lesz a kép a későbbiekben.

Szilágyi Erzsébet áriája: Ágai Karola (Margit-sziget, 1974)

Szerelmi kettős: Ilosfalvy Róbert, Rodica Popescu (Margit-sziget, 1974)

Finálé: Ágai Karola (Margit-sziget, 1974)

Ágai Karola Szilágyi Erzsébetként

Ágai Karola Szilágyi Erzsébetként

A Hunyadival valahogy fordítva történt ismerkedésem, mint a Bánkkal: a Gulyás–Molnár–Sass-féle felvétel, egyfajta ősváltozat után a színházban játszott, átdolgozott variáció csalódást keltett, mind a mai napig nem tudtam megszokni. A Bánknál viszont az ősváltozat hat mostanság idegenül.

Finálé: Sass Sylvia (Hungaroton, 1985)

A Hunyadiból láttam még a korábbi változatot, majd a ’80-as évek végén színre került felújítást, aminek gyönyörű jelmezeit a legutóbbi, SzinetárHarangi verzióban is felhasználták. Legszebb Hunyadi-élményem Daróczi Tamás nevéhez fűződik, aki akkoriban kiváló formáját futotta különböző operák főszerepeiben, továbbá Fekete VeronikaPelle ErzsébetSzilágyi Erzsébet(!), Rozsos István maradtak meg emlékeimben, aztán későbbi előadásokban, a későbbi rendezésben láttam Pánti Annát, Boross Csillát, Péter Cecíliát, Kelen Pétert, egyéb előadásokban pedig Soskó Andrást, Molnár Andrást, Bazsinka Zsuzsannát…

La Grange-ária: Fekete Veronika (Pécs)

Szilágyi Erzsébet áriája: Fekete Veronika (Pécs)

Finálé: Fekete Veronika (Pécs)

Meghalt a cselszövő…: Mukk József, Soskó András (Győr)

Hunyadi László áriája (3. felv.): Kelen Péter

Hunyadi László áriája (1. felv.): Daróczi Tamás

Hunyadi László áriája (3. felv.): Daróczi Tamás

Pitti Katalin a Dózsa Gyögyben

Pitti Katalin a Dózsa Gyögyben

1994-ben az Erkel Színházban (akkor még volt) került színre a Dózsa György. Előttem egy idős úr ült, kémlelte a helyszínt, vadászlesen volt: kis magnójára rögzítette az előadást. Kicsit irigykedtem is rá, hogy később is meghallgathatja a ritkán játszott művet. Azóta persze ez is pótolható részben, a neten is van fent néhány jelenet mindkét szereposztásból, a televízió is készített egy keresztmetszetet, és létezik egy rádiófelvétel is, más szereposztásban. Az Erkel-évfordulóra rendezett sorozatban pedig látható volt a darab koncertszerű előadása. Az Erkel színházi produkcióról anno nem sok jó kritika jelent meg, de azt hiszem, kutatva a neten lévő részleteket és emlékeimet, ma már büszkék lennénk rá, ha a repertoáron lenne – akár ebben a kiállításban is. Az előadást Tóth János rendezte, Csikós Attila tán túláradó, de látványos díszleteivel, a túlzottan patetikus záróképpel. De legalább lenne! Most semmi sincs: Hunyadi elvérzett, Dózsát elégették, van egy fél ős-Bánkunk, aminek kiteljesítésére ígéretet kaptunk. A Dózsából tehát a tubuson nézhetünk részleteket Bándi János, Csák József, Pitti Katalin, Csavlek Etelka, Kukely Júlia, Csonka Zsuzsanna előadásában. A produkcióban fellépett még Sánta Jolán és Németh Judit költőként, a jósnőt Mészöly Katalin és Farkas Éva adták, Bornemissza Leblanc Győző és Wendler Attila volt, Zápolya Kálmándi Mihály és Gárday Gábor, Barna pedig Bordás György és Sárkány Kázmér.

Dózsa esküje: Bándi János (Erkel Színház, 1994)

Csáky Laura áriája: Pitti Katalin (Erkel Színház, 1994)

Fegyvertánc (Erkel Színház, 1994)

Finálé (Erkel Színház, 1994)

Kiss B. Atilla és Miller Lajos a Bánk bán filmváltozatában

Kiss B. Atilla és Miller Lajos a Bánk bán filmváltozatában

A Bánk bánból legtöbbször Kerényi Imre rendezését volt szerencsém látni. Az előadás színpadképe a reneszánsz korát idézi, de a szereplők jelmezei a romantika korába vezetnek: a történelmi problémát a rendező kiemeli eredeti kontextusából, s abba a korba helyezi, amelyben az az eredetinél sokkal exponáltabban megmutatkozott. Katona is, Erkel is saját kora magyarságának üzent művével, Kerényi rendezése azonban nem találta meg mindenkihez az utat, mégis sokáig, a mai napig repertoáron maradt. A televízió is többször közvetítette, az alábbi részletek tanúsága szerint sok nagy énekesünknek jutott szereplési lehetőség a produkcióban. A felvételeken láthatjuk többek között Marton Évát, Molnár Andrást, Sudlik Máriát, Szűcs Mártát, Csák Józsefet, Ilosfalvy Róbertet, Melis Györgyöt, Bándi Jánost és Kolonits Klárát.

Bánk és Melinda kettőse: Csák József, Kukely Júlia (1993)

Bánk és Gertrud kettőse: Csák József, Sudlik Mária (1993)

Bánk és Gertrud kettőse: Molnár András, Marton Éva (1993)

Bánk és Melinda kettőse: Bándi János, Kolonits Klára (2006)

Melinda áriája, II. felvonás: Szűcs Márta (1994)

Románc: Ilosfalvy Róbert (1994)

Hazám, hazám…: Ilosfalvy Róbert (1994)

Bánk és Tiborc kettőse: Ilosfalvy Róbert, Melis György (1994)

Melinda és Ottó kettőse: Szűcs Márta, Berkes János (1994)

Bánk bán-élményeimhez tartozik még a 2000-es Koltay Gábor-féle interpretáció Kiss B. Atillával, Pitti Katalinnal, Mészöly Katalinnal és Melis Györggyel. A háttérben a Pa-Dö-Dő muzsikált.

Aztán az Ezüsthajó is evezett a Tiszán: Káel Csaba Bánk bán-filmje egy újabb lemez s egy újabb operaházi bemutató alapja lett. Kiss B. Atilla mellett Rost Andreát, Marton Évát, Miller Lajost, Sólyom Nagy Sándort, Kováts Kolost, Réti Attilát és Gulyás Dénest láthattuk a filmben és hallhattuk a lemezen. Az operaházi előadáson Keszei Bori és Kertesi Ingrid énekelt, Gertrudisként Wiedemann Bernadettet láthattuk.
A szegedi produkciót csak a youtube jóvoltából ismerem: Tokody Ilona, Keszei Bori, Kiss B. Atilla, Bándi János, Marton Éva és Wiedemann Bernadett a főszereplők.

Tisza-parti jelenet, Melinda: Keszei Bori, Tiborc: Bede Fazekas Csaba (Szeged, 2007)

Bánk és Melinda duettje: Tokody Ilona és Kiss B. Atilla (Szeged, 2006) 

Kolonits Klára Melindaként az ős-Bánkban

Kolonits Klára Melindaként az ős-Bánkban

Az Erkel-év nagy dobásának szánt operaházi ős-Bánk félig szcenírozott tévéadásában láthattuk Kolonits Klára sikerét Melindaként, s Gertrúdként új élményt jelentett Lukács Gyöngyi produkciója. A másik szereposztással új hangfelvétel készült, ez a napokban jelent meg. Kíváncsian várom.

Tisza-parti jelenet, Melinda: Kolonits Klára, Tiborc: Perencz Béla (2010)

Bánk és Gertrud kettőse: Molnár András, Balatoni Éva (Nádasdladány, 2000)

Bánk és Melinda kettőse: Molnár András, Bazsinka Zsuzsanna (Nádasdladány, 2000)

Hazám, hazám: Daróczi Tamás

Hasonló bejegyzések