VONA ILDIKÓ miskolci beszámolója Fekete Gyula új színpadi művének bemutatójáról
Emlékeznek még Presser Gábor, Sztevanovity Dusán és Horváth Péter nagy sikerű zenés darabjára, A padlásra? A plakátokon a cím alatt mindenhol ott állt a meghatározás: félig mese, félig musical. Mindez egy miskolci ősbemutató kapcsán jutott eszembe. A Bartók Plusz Operafesztiválon láthatta a közönség először Fekete Gyula Egy anya története című szerzeményét, mely Andersen egyik meséje nyomán született.
Kislány koromban imádtam a dán meseköltő írásait. Kedvencem volt Borsószem hercegkisasszony, A rút kiskacsa, A rendíthetetlen ólomkatona, az Egy anya története viszont egyáltalán nem gyerekeknek való. Tragikusan kezdődik: a Halál elragadja a főhősnő beteg csecsemőjét, és ő elindul megkeresni. Útközben mindent megtesz, amit kérnek tőle, mindenét odaadja (a haját, a szeme világát stb.), ennek ellenére sem kapja vissza a fiát. A cselekmény az anyai önfeláldozásról szól. Egyetlen díszletet használnak az előadás során, a szereplők pedig egy lépcső segítségével járkálnak az alsó és a felső szint között.
A műsorfüzetben opera műfaji megjelöléssel szerepel az egyfelvonásos darab. Fekete Gyula igazi zenei bravúrt hajtott végre, ugyanis folyamatosan egyensúlyozott az opera és a musical között. A végére inkább a musical irányába billent a mérleg, de a látottak, hallottak alapján azt mondom: jól tette. Ha klasszikus értelemben vett operát komponált volna ebből a történetből, hatalmasat bukott volna. Így viszont óriási sikert aratott a nézők körében. Ekkora ováció ritkán fordul elő Miskolcon. Ha nem tudnám, hogy tíz évbe került, mire a bemutatóig eljutott a mű, azt gondolnám: a Budapesti Operettszínház vezetősége felkérte a szerzőt, írjon számukra egy sikerdarabot.
Andersen meséjéből Beney Zsuzsa munkája nyomán született librettó, a díszletet Ambrus Mária, a jelmezeket Benedek Mari tervezte, az előadáshoz Ladányi Andrea táncművész készített koreográfiát. A Miskolci Nemzeti Színház Zenekarát Balassa Krisztián vezényelte, a rendező Zsótér Sándor volt.
Összesen hat szereplője van a műnek, akik közt találunk operaénekest és musicalszínészt: Frankó Tünde (Anya), Dolhai Attila (Halál), Langer Soma (Csipkebokor), Nádasi Veronika (Éj), Lukács Anita (Tó), Blazsó Domonkos eh. (Sírásó).
A mostani ősbemutató a Bartók Plusz Operafesztivál és a Budapesti Operettszínház összefogásával jött létre. November 6-tól a Zeneakadémiával együttműködésben a Solti György Kamarateremben, később pedig az Operettszínházban lehet majd újból megtekinteni.
Elsőre talán furcsa, hogy miért adtam a „Félig mese, félig musical” címet a cikkemnek, de egyik meghatározás sem teljes. Mesének nem mondható, ugyanis a történet túl vaskos, operának sem, mert egy műfajok közti kalandozás részesei vagyunk az előadás folyamán. Szerencsére a sajtó munkatársainak lehetőségük van felvételt készíteni és közzétenni abból három percnyi anyagot. Igyekeztem olyan részletet választani, ami a legjobban alátámasztja a premier végére kialakult véleményem: ez nem opera, ez musical!
Fotó: Vona Ildikó