Elhunyt Seregi László

Elhunyt Seregi László Kossuth-díjas koreográfus és táncművész, a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja és Mesterművésze.

SeregiL1929-ben született Budapesten, tanulmányait az Iparművészeti Főiskola grafika szakán folytatta, azonban sosem fejezte be. Rövid kitérő után a Néphadsereg Művészegyütteséhez (ma: Honvéd Művészegyüttes) szerződött, ahol Szabó Ivántól néptáncot, Nádasi Marcellától klasszikus balettot tanult.

Néptánc-koreográfiáinak sikerét követően 1957-ben balett-táncosként szerződtette az Operaház. Később balettmesterként tevékenykedett, de közben már elkészítette első klasszikus koreográfiáit is, a Faust(1966) és a Tannhäuser (1967) című operákhoz komponált táncbetéteket. 1968-ban mutatták be első egész estés balettjét, a több generáció táncosaival nagy sikerrel játszott SpartacusHacsaturján zenéjére. Az áttörésnek bizonyult premiert követően Seregi megkapta a lehetőséget, hogy az etalonnak számító Harangozó-produkciók után új koreográfiát készítsen a két Bartók-baletthez (1970). A hetvenes években folyamatosan mutatták be új koreográfiáit: DelibesSylvia (1975), DohnányiVáltozatok egy gyermekdalra (1978) – utóbbi kettőt a mai napig műsorán tartja a Magyar Nemzeti Balett –, de ekkor keletkezett a Csontváry ihlette A cédrus című előadás is Hidas Frigyes zenéjére (1975).

1977 és 1984 között balettigazgatóként vezette az együttest, ez idő alatt koreográfusi munkássága háttérbe szorult. 1985-ben azonban bemutatták Shakespeare-trilógiájának első darabját, a Rómeó és JúliáProkofjev zenéjére, melyet a Mendelssohn-muzsikára koreografált Szentivánéji álom (1989), majd a Goldmark zenéjére megálmodott Makrancos Kata (1994) követett – utóbbi a koreográfusi pálya lezárásaként.

Seregi Lászlót a Magyar Állami Operaház saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek. A Magyar Nemzeti balett társulata júniusban négy Rómeó és Júlia-előadással tiszteleg a koreográfus emléke előtt.

Hidas-Seregi: A cédrus (Hágai Katalin és Cserta József)