A Liszt-díjas, Érdemes Művészt életének 82. évében érte a halál.
Moldován Stefánia a romániai Sajóudvarhelyen született 1931. augusztus 24-én. Az apai ágon örmény származású művész családja 1944-ben költözött Magyarországra, ahol hamarosan megkezdte zeneakadémiai tanulmányait. 1948 és 1953 között dr. Sipos Jenő tanítványa volt, majd az Operaház ösztöndíjasa, később énekkari művésze lett. Vaszy Viktor szerződtette Szegedre 1954-ben, ahol Mimiként debütált Puccini Bohéméletében. A Szegedi Nemzeti Színház tagja maradt 1961-ig, amikor visszatért Budapestre, és a híressé vált Manon Lescaut-felújítás egyik címszereplője lett.
Repertoárján főként Verdi és Puccini hősnői szerepeltek, de a német operairodalomból is énekelt olyan szerepeket, mint a Fidelio Leonórája, A bolygó hollandi Sentája, vagy A bűvös vadász Agátája.
Leghíresebb alakításai közé tartozott Erkel Bánk bánjának Melindája, ezzel a szereppel ünnepelte 25. operaházi jubileumát. Erről az előadásról így írt Fodor Géza: „Amit Moldován Stefánia tud erről az alakról, amit az emberi integritás póztalan méltóságáról és megsértésének jóvátehetetlenségéről, az erős és gyöngéd hitvesi, anyai érzelmekről árnyalatgazdagságban el tud mondani ezzel a szereppel, az ma egyedülálló helyet biztosít neki a Melindát alakító művészek között. Aligha lehetett volna ezt a jubileumot szerencsésebben és szebben megünnepelni.”
A kiváló szoprán híre külföldre is eljutott, sőt, a legnagyobb tenorok játszottak vele szívesen, mert remek partner volt a színpadon, mint mondták: „a hátán is szeme van”. Fellépett apai őseinek földjén, Örményországban is, ahol lenyűgözte a világhírű örmény zeneszerzőt, Aram Hacsaturjánt is, aki neki ajánlotta három koncertáriáját. Az örmények is imádták. Amikor egy fellépésén elmondta, hogy ő is örmény, kiürült a terem – aztán pár perc múlva megint megtelt, csak a nézők elszaladtak konyakot, süteményt hozni neki.
Moldován Stefánia nyugalomba vonulásáig a magyar operajátszás egyik vezető szopránja volt, utóbbi éveit a Gobbi Hilda által alapított Ódry Árpád Színészotthonban töltötte, betegen.
2005-ben a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagjává választották.
Tavaly augusztusban születésnapja alkalmából köszöntöttük a művészt, írásunkat itt olvashatják.