Elhunyt Huszár Klára

2010. június 15.

Kilencvenegy éves korában elhunyt Huszár Klára operarendező, műfordító, zenei szakíró.

Huszar_Klara1919-ben született Budapesten, Krisztinavárosban. Zenetanári diplomáját 1942-ben szerezte a budapesti Zeneakadémián, majd 1956-ban ugyanott operarendezőként diplomázott Oláh Gusztáv tanítványaként. 1948 és 1951 között a Magyar Rádió ifjúsági osztályának vezetője, 1956-tól a Magyar Állami Operaház segédrendezője, majd 1971 és 1981 között rendezője. Elsősorban a hazai repertoár perifériáján lévő preklasszikus és kortárs műveket állított itt színpadra: GluckIphigeneia Tauriszban (1957); PergolesiAz úrhatnám szolgáló (1957); HaydnAki hűtlen, pórul jár (1959); CimarosaA titkos házasság (1963); MenottiA telefon (1957, 1964); RossiniA török Itáliában (1976). Vendégrendezőként dolgozott Pécsett, az NDK-ban és Bécsben is. Prózai színműveket is színpadra állított: Balassi Szép magyar comoediáját Esztergomban, Plautus Amphitruóját Szombathelyen.

Férjével, Devecseri Gábor költővel közösen kezdeményezték a szombathelyi Ízisz-szentélyben, az Iseumban megtartandó nyári játékokat. Mozart Varázsfuvolája mellett színre került itt Gluck Iphigeneia Tauriszban című operája is, valamint a Thamosz, Egyiptom királya című színmű; Mozart kísérőzenéjéhez Devecseri írta újra Gebler eredeti színművét – utolsó munkájaként.

Huszár Klára nevéhez fűződik az Operarendezés című könyv, mely a szakma tudnivalóinak első tudományos alaposságú, de olvasmányosan megírt magyar nyelvű összefoglalása. Kiemelkedő része a Rendezőportrék című fejezet, melyben a szerző a század közepének nagy operarendezőit állítja reflektorfénybe: többek között Nádasdy Kálmánt, Oláh Gusztávot, Walter Felsensteint, Günter Rennertet. Zenetudományi tanulmányokat is publikált, Janáček A ravasz rókácska című operájáról írt publikációja ma is a darab legalaposabb magyar nyelvű elemzése, szinte szerelmi vallomás a műhöz. Lírai ihletésű önéletrajzi kötete Krisztinavárosi madrigál címen jelent meg. Számos operalibrettó fordítása is fűződik a nevéhez.

Munkásságát a magyar állam Erkel Ferenc-díjjal (1973) és Érdemes Művész (1977) címmel ismerte el.

Hasonló bejegyzések