Elhunyt Charles Mackerras

Életének nyolcvanötödik évében elhunyt Sir Charles Mackerras ausztrál karmester – BÓKA GÁBOR írása

Sir Charles Mackerras
Sir Charles Mackerras

Az Amerikai Egyesült Államokban született 1925-ben, szüleivel kétéves korában költözött haza Sydney-be, ahol alapfokú zenei tanulmányait is végezte. A család 1946-ban költözött Angliába, ahol Mackerras hamarosan elnyert egy csehországi ösztöndíjat. A következő két évben így Václav Talich tanítványaként csiszolhatta karmesteri tudását a prágai Zeneakadémián.

1948-ban kezdődött életre szóló együttműködése az Angol Nemzeti Operával. Elsősorban barokk és klasszikus szerzők műveinek felújításait vezényelte (Händel, Gluck, Mozart) – ilyen minőségében még a historikus mozgalom indulása előtt érdeklődött a korhű előadói praxis bizonyos kérdései (eredeti méretű zenekar, korhű díszítések alkalmazása) iránt. De szívesen dirigált belcanto-operákat, valamint Janáček-műveket is – utóbbi szerzőt lényegében ő tette népszerűvé és elfogadottá Nyugat-Európában és Amerikában. Karrierje gyorsan ívelt felfelé, hamar kialakult munkakapcsolata a vezető nyugati zenekarokkal, de rendszeresen dirigálta Ausztrália szimfonikus együtteseit is (1971-ben ő nyitotta meg a Sydney-i Opera koncerttermét a királynő jelenlétében), valamint a Cseh Filharmonikusokat is. A cseh zenei élettel mindvégig szoros maradt a kapcsolata: a Filharmonikusokkal adott koncertek mellett lemezre vette Janáček öt operáját (a Jenůfát és a Kátya Kabanovát kétszer is) s egyben elévülhetetlen érdemeket szerzett a morva szerző partitúráinak megtisztításában, az eredeti változatok rekonstruálásában (ebben a munkában John Tyrell zenetudós volt segítségére). Meglepően későn, a 2000-es években került sor viszont első Janáček-vezénylésére a Prágai Nemzeti Színházban: ekkor egy, a lemezsorozatból kimaradt opuszt, a Prücsök úr kalandozásait tanította be. Korábban őt kérték fel a Don Giovanni 1991-es, Mozart halálának bicentenáriumán, az ősbemutató helyszínén (a prágai Rendek Színházában) bemutatott produkciójának dirigálására.

Sir Charles Mackerras egy festményen
Sir Charles Mackerras egy festményen

Jelentős tevékenységet fejtett ki az angol zene népszerűsítése terén is. Benjamin Brittennel gyümölcsözően indult munkakapcsolata ugyan egy személyes nézeteltérés miatt megszakadt, de ezután is rendszeresen dirigálta ElgarWaltonDeliusWaughan-Williams, sőt Birtwistle műveit is. Sullivan operettjeiből egész lemezsorozatot készített.

Sir Charles Mackerras
Sir Charles Mackerras

A szinte minden elnyerhető birodalmi kitüntetéssel rendelkező Mackerras magyar művészekkel is dolgozott hosszú pályája során. Donizetti Robert Devereux című operájának első stúdiófelvételét készítvén Ilosfalvy Róbertet kérte fel a címszerepre; később ő dirigálta Rost Andrea első szólólemezét (Le delizie dell’amor) és egy, a magyar énekesnővel készült teljes Lammermoori Lucia-felvételt.

Mackerras hosszabb ideje küzdött a rákkal, ám élete végéig aktív maradt. Másfél évvel ezelőtt ő dirigálta Alfred Brendel búcsúhangversenyeit a Bécsi Filharmonikusok élén. Idén nyáron is dolgozott: a Glyndebourne-i Ünnepi Játékok Così fan tutte-előadásának felújítását vezényelte (a Nicolas Hynter rendezte produkciót a budapesti közönség is láthatta két évvel ezelőtt a Művészetek Palotájában). A nyár végéig még két londoni Promenád-koncert és egy edinburghi Idomeneo-produkció várt volna a július 14-én örök nyugalomra tért ausztrál karmesterre.

Sir Charles személyes gondolatai a Così fan tuttéról

Interjú a karmesterrel

A Sydney-i Opera nyitókoncertjének részlete Birgit Nilssonnal