Elhunyt Cesare Siepi

2010. július 6.

Nyolcvanhét esztendős korában elhunyt Cesare Siepi olasz basszista, a XX. század kiemelkedő előadóművésze.

Cesare_Siepi-1Milánóban született 1923-ban, énekesi karrierjét egy madrigálkórusban kezdte. Tanulmányait autodidaktaként végezte, ám így is nagyon fiatalon, tizennyolc évesen debütált a Rigoletto Sparafuciléjaként egy Velence közeli kisvárosban, Schióban. Karrierjét évekre félbeszakította a világháború: a fasiszta rendszer elleni tevékenysége miatt 1941-ben Svájcba emigrált. A felszabadulás után pályafutása újabb lendületet vett, és sorra mutatkozott be Itália vezető operaházaiban, köztük a velencei La Fenicében és a milánói Scalában is. Ekkoriban elsősorban olasz operák basszusszerepeit énekelte: Zakariást a Nabuccóból, a Mefistofele címszerepét (Arturo Toscanini vezényletével), valamint a BohéméletA puritánok és a Gioconda basszusszerepeit.

Nemzetközi karrierje 1950-ben indult, amikor (Boris Christoff és Székely Mihály helyett) beugróként debütált a Metropolitanben, Fülöp király szerepében. Három évvel később Wilhelm Furtwängler hívta meg Salzburgba a Don Giovanni címszerepére; a legendás előadást nem csak hang-, de filmfelvétel is őrzi. A szerep védjegyévé vált, Bécsben negyvenhárom alkalommal alakította (őt csak Eberhard Wächter előzi meg az örökranglistán). 1994-es visszavonulásáig folyamatosan bővítette repertoárját: énekelte többek között A sevillai borbély Basilióját, a Simon Boccanegra Fiescóját, a Faust Mefistóját, de fellépett a Bravo Giovanni és a Carmelina című Broadway-musicalekben is.

Cesare Siepi 1968-ban, Don Giovanni és Fülöp király szerepében vendégszerepelt a Magyar Állami Operaházban. Utóbbi alakításáról így emlékezett meg Abody Béla a Muzsika hasábjain: „Siepi… hangmilliomosi nagytőkéjével licitál: a hősbaritontól a mélybasszusig terjedő regiszterrel, a korlátlan erővel és könnyedséggel, mozgás és ének fölényével… Izgalmas Fülöp ez: inkább erőszakos, mint habozó, inkább hisztérikus, mint hasadt lelkű. Uralkodónak meggyőzőbb, mint szenvedő embernek. …teljesen meggyőzőnek érzem a fiatal, ereje teljében levő művész nemzetközi reputációját, fülemben a nagy vetélytársak, Rossi-LemeniHines és a többiek emlékével is.”

Hasonló bejegyzések