Az Operaház 2013-2014-es évadja

2013. április 10.

Sajtótájékoztató keretében mutatták be a színház vezetői a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház jövő évi terveit és az intézmény első reklámfilmjét

13+2 premier és 40 repertoárprodukció 431 nagytermi előadásával (köztük 28 nyilvános főpróbával), 19 kamaraopera-előadással, 23 hangversennyel és gálával, 22 kamarazenei programmal, 145 gyermek- és ifjúsági rendezvénnyel, 7 nyílt nappal és különleges utcai rendezvénnyel, 5 fesztivállal, összesen 630 programmal várja látogatóit a magyar kultúra legnagyobb intézménye, a Magyar Állami Operaház és az újranyitott Erkel Színház – hangozott el azon a keddi sajtótájékoztatón, melyen az intézmény 2013-2014-es programját ismertette Ókovács Szilveszter főigazgató vezetőtársaival együtt.

Arabella

Arabella

„Zenei kultúránk ápolása, a klasszikus muzsika megszerettetése a fiatalokkal, kísérletezés és hozzáférhetőség – címszavakban erről szól az Operaház és az Erkel Színház 2013-20114-es évada” – foglalta össze a jövő szezon legfontosabb céljait Ókovács Szilveszter. A főigazgató szerint a tervezett több, mint 600 program lényege, hogy a nagy nevek – Verdi, Wagner, Strauss, Erkel – előtti tisztelgésen túl szóhoz jusson a kortárs zeneművészet, a formabontó, friss rendezések, de emellett a zene „lépjen ki” az operaház falai mögül, menjen ki az utcára, jusson el a vidéki városokba, a határainkon túlra, a virtuális közösségi oldalakra, a kisgyerekekhez és a tinédzserekhez éppúgy, mint a nagycsaládosokhoz és a nyugdíjasokhoz.

Héja Domonkos mb. főzeneigazgató hangsúlyozta, hogy 2013-2014-es évad egyik kiemelt eseménye a Richard Strauss születésének 150. évfordulója tiszteletére rendezett Strauss150 Fesztivál lesz 2014 májusában, amelyen a szerző hat operája csendül fel, köztük Az árnyék nélküli asszony magyarországi bemutatója Szikora János rendezésében. A császárt Kovácsházi István, a császárnét Sümegi Eszter, a dajkát Komlósi Ildikó énekli majd, az előadást Héja Domonkos vezényli. A fesztiválon emellett az Operaház másik öt Strauss-produkciója – Élektra, A rózsalovag, Ariadné Naxosz szigetén, Arabella, Salome – is színre kerül, az utóbbi a Budapesti Filharmóniai Társaság új elnök-karnagya, Pinchas Steinberg vezényletével.

Az árnyék nélküli asszony

Az árnyék nélküli asszony

Az évad többi operabemutatóiról szólva elhangzott, hogy a sort az Arnaud Bernard rendezte Falstaff nyitja szeptember 21-én az Operaházban. A címszerepben Alexandru Agache, Fordot Alik Abdukayumov, Alice-t Fodor Beatrix, Mrs. Quicklyt Buday Lívia alakítja, a karmester Héja Domonkos lesz.

Októbertől, még az Erkel Színház hivatalos megnyitása előtt kerül színre az épületben Vidnyánszky Attila Háry János-rendezése, mely már látható volt Debrecenben és a Margitszigeten is. A hármas-négyes szereposztásban játszott produkció címszerepében Haja Zsolt, Szegedi Csaba és Nagy Zoltán lép fel, Örzsét Gál Erika, Schöck Atala, Bakos Kornélia és Dobi-Kiss Veronika alakítja. A karmesterek: Dénes István, Kovács János, Kocsár Balázs és Köteles Géza.

Október 9-én Szinetár Mikós frissíti fel saját 1990-es Tannhäuser-produkcióját: a főbb szerepekben Fried Pétert, Sümegi Esztert, Kálmándi Mihályt és Vizin Viktóriát hallhatja majd a közönség.

Pillangóasszony

Pillangóasszony

Október 16-ától turnézik a társulat a Don Pasquale Káel Csaba rendezte előadásával a Gördülő Opera-projekt keretében; a produkció a tervek szerint tizenkét vidéki, ill. határon túli városba jut el az évad során.

November 9-én, két nappal az Erkel Színház hivatalos megnyitása után kerül színre a II. János Pál pápa téren Bartók Béla A kékszakállú herceg vára, ill. Vajda János Mario és a varázsló c. darabja egy estén. A rendező Galambos Péter, a karmester Héja Domonkos lesz. A kékszakállú herceget és Cipollát Bretz Gábor énekli, Juditot Mester Viktória formálja meg.

November 29-én, 30-án és december 1-jén Selmeczi György művészeti koncepciója nyomán és vezényletével kerül színre az Erkel Színházban Verdi „Schiller-trilógiája”. Az első napon a pár éve koncertszerű előadásban ígért, ám végül elmaradt Szent Johanna lesz látható, melynek így ez lesz budapesti bemutatója (Szegeden már színre került a darab a hetvenes évek végén). A címszerepben Covanischi Yolanda lép fel, a rendező Szabó Eszter. Egy nappal később A haramiák hangzik fel, melyet utoljára a Nemzeti Színház közönsége hallhatott még a XIX. században. A rendező Göttinger Pál, a főszerepeket Rálik Szilvia és Kiss B. Attila éneklik. A sorozat záróakkordja a szintén a XIX. század óta nem játszott Luisa Miller, melynek címszerepében Kolonits Klára mutatkozik be; a rendező Szőcs Artúr.

Carmen

Carmen

Január 19-én ősbemutató színhelye lesz az Operaház: Selmeczi György A spiritiszták című darabját Novák Eszter állítja színpadra és Kovács János vezényli. A századfordulós orosz arisztokrácia világában játszódó darab főszerepeit Sándor Árpád, Kele Brigitta, Kovács István és Pataki Adorján alakítják.

Március 30-án az Erkel Színház lesz a színhelye a Parázsfuvolácska bemutatójának: A varázsfuvola gyermekek számára átdolgozott verziójának szövegét Lackfi János jegyzi, a produkció rendezője Toronykőy Attila lesz. Két héttel később, szintén az Erkel Színházban színre kerül az „eredeti” Varázsfuvola is Szinetár Miklós új rendezésében, Kovács János és Szabó Sipos Máté vezényletével. A főbb szereplők: Fried Péter és Cser Krisztián (Sarastro), Klein Ottokár (Tamino), Mikósa Erika és Kolonits Klára (az Éj királynője), Rost Andrea és Sáfár Orsolya (Pamina), Orendt Gyula és Szegedi Csaba (Papageno).

Mefistofele

Mefistofele

Az évad utolsó bemutatója Gluck Iphigeneia Tauriszban című operája lesz Richard Strauss átdolgozásában, Vashegyi György vezényletével; a rendezésről a főigazgató elmondása szerint Alföldi Róberttel tárgyalnak. A főszerepekben Wierdl Eszter, Gál Gabi, Megyesi Zoltán, Haja Zsolt/Orendt Gyula, Bretz Gábor/Fried Péter/Bakonyi Marcell lesz hallható.

Az évad számos más programjának, különleges eseményének, a bérletezés körülményeinek ismertetése mellett a sajtótájékoztatón bemutatásra kerültek az Operaház új imázskampányának fotói is, valamint a színház első saját reklámfilmje.

(Forrás és fotók: Magyar Állami Operaház)

Hasonló bejegyzések