Operaházi fordulatok

2006. június 1.

Szinte nincsen hét operaházi sajtótájékoztató nélkül, és ezek témája általában nem zenei, művészeti kérdés, hanem valamilyen botrány, kinevezés, lemondás, vagy az örök klasszikus: a modernizáció.  ÁDÁM TÜNDE beszámolója

Modernizáció. A leggyakrabban emlegetett kifejezés manapság az Operával kapcsolatban. Hogy ki, mit ért rajta, változó. Mindenesetre a legutóbbi főigazgatói pályázaton nyertes csapat működését kezdettől az erre való hivatkozás kísérte – na és botrányok. Volt egyszer a korszakos blokkrendszer-ötlet, melyről kiderült, hogy jelenleg megvalósíthatatlan (és egyébként is, de a próbalehetőségek hiánya miatt a jövő évad terveiből kimaradt, illetve esetlegesen jelent meg benne), holott ettől várták a gazdasági felvirágzást a vezetők. Azok a vezetők, akik közül ma már csak Hegyi Árpád Jutocsa áll a helyén, társai az évad folyamán lemorzsolódtak. Legutóbb Kesselyák Gergely állt tovább, nem értvén egyet az előadásszámok csökkentésével. Ugyanis ezen a héten éppen ezt értjük modernizáció alatt. 

Sebaj, a főigazgató egy huszáros vágással rögvest gondoskodott főzeneigazgatóról, hiszen – ahogy fogalmazott – a színház nem lehet meg a nélkül. Ki is választotta a korábban a társulat nyomására eltávolított Győriványi Ráth Györgyöt, akit éppen ezért a társulat őszinte rokonszenve övez, amely a közös munka felhőtlenségét vetíti előre. Hegyi választását azzal indokolta, hogy őt tartja a legalkalmasabbnak erre a posztra, igaz, pár hete még ugyanezt gondolta Kesselyák Gergelyről is. 

Győriványi azzal konstatálta (egyelőre megbízott főzeneigazgatói) kinevezését, hogy úgyis fizetést vesz fel a Háztól már második éve, így legalább dolgozik is érte. A miniszteri felmentés után ugyanis a munkaügyi bíróság, bár a vezetői posztra alkalmatlannak találta, karmesteri minőségben visszahelyezte állásába, ahol utódai (Szinetár Miklós és Petrovics Emil) – nem meglepő módon – nem lelkesedtek a foglalkoztatásáért, így nem kapott vezénylési feladatot. 

Az alkalmatlanságát firtató újságírói kérdésre Győriványi elmondta: a bírósági indoklás múlt időben szólt, vagyis csak alkalmatlan volt, de már nem az. Önkritikát is gyakorolt a jelenlévők előtt: utólag úgy látja, hibázott annak idején, amikor nem megfelelő belső kommunikációval igazgatta a rábízott területeket, és ígérte, ezentúl másképp lesz. A modernizáció neki is kedvelt fordulata, de hogy mit ért alatta, az nem derült ki a mai sajtótájékoztatón. A fenntartó akarata viszont sokszor szóba került, ez alatt a minisztériumi szándékot értik az illetékesek, de miniszter híján erről egyelőre keveset tudunk. Az azonban sejthető, hogy a fenntartó továbbra sem óhajt több pénzt pumpálni az intézménybe, a színház gazdasági helyzetét másképp kell rendezni. A másképp mögött a szakszervezet és a dolgozók is leépítéseket sejtenek, nyilván nem ok nélkül. 

Kulcskérdés, hogy mi lesz az Erkel Színház sorsa, hiszen esetleges bezárása mindenképpen elbocsátásokat eredményez, ezt könnyű belátni. A korábbi ügyvezető igazgató, Závecz Ferenc élharcosa volt a felújításnak még tavaly, amikor a minisztérium előpályázatot írt ki a felújításra, az erre érkezett terveket bemutatták a sajtónak is, majd a folyamat megszakadt, az elmúlt egy évben már nem volt napirenden a téma. A mai sajtótájékoztatón sem merült fel, csak olyan vonatkozásban, hogy az Erkel az Operaháznál is veszteségesebb az új megbízott főzeneigazgató szerint, ugyanakkor az Erkelre szükség van – mondta. 

Ma délelőtt a két vezető mellett megjelent Gregor József is, aki támogatásáról biztosította a most kinevezett Győriványit, hozzátéve, hogy annak idején is mellette és reformjai mellett állt, és örül a visszatérésének. Ezt a véleményét nem osztja Kovács János, aki a társulatból legelőször és leghangosabban tiltakozott, és aki a Hegyi-féle modernizációval sem értett egyet, így az első karmesterségről már korábban lemondott, most azonban – Győriványi visszatértével – végleges felmondását fontolgatja. Annak idején ő volt az egyik aláírója annak a levélnek, melyben a színház számos dolgozója kérte a minisztert (akkor Görgey Gábor ült e poszton) Győriványi eltávolítására. 

A mai nap egyenlege tehát egy új, bár csak ideiglenes főzeneigazgató, a továbbra is betöltetlen kommunikációs, illetve gazdasági igazgatói poszt; az előbbit még nem bírálták el, az utóbbira nem érkezett megfelelő pályázat, így ismételni kell. Pár héttel az évad vége előtt tudjuk továbbá, hogy Győriványi Ráth György máris hozzákezdett a jövő évad tervének átalakításához, de hogy ez csupán a szereposztásokat érinti-e, vagy előadásszámokat és a meghirdetett premiereket is, arról nincs információnk, de bérletújítás idején ezek nyilván mellékes kérdések.  

Még egy dologban lehetünk biztosak: nem az utolsó sajtótájékoztatót tartották a bűvös modernizációs témában ma délelőtt.

Hasonló bejegyzések