„Muzsikált a hangszalagjaival”

Medveczky Ádám nyilatkozott a nemrég elhunyt Nicolai Geddáról

Nicolai Gedda lírai tenor nemcsak énekelt a hangszalagjaival, hanem muzsikált – méltatta a kilencvenegy éves korában elhunyt operaénekest Medveczky Ádám Kossuth- és Liszt-díjas karmester pénteken az MTI-nek.

Medveczky Ádám felidézte, hogy az 1980-as évek elején Nicolai Gedda  Cavaradossi szerepére kapott felkérést a Magyar Állami Operaháztól a Tosca című operában. „Nem volt semmiféle sztárallűrje, hagyta magát vezényelni, és fantasztikusan nagy élményt adott nemcsak a hangja szépsége, hanem a muzikalitása, a dallamformálása, átélése és emberi kedvessége” – hangsúlyozta Medveczky Ádám, az 1983-as előadás karmestere, aki ekkor dolgozott együtt az operaénekessel.

Hozzátette: hajlékony és csodálatos színű hangja volt, énektechnikája pedig képessé tette a legnagyobb tenorszerepek eléneklésére. „Nemcsak énekelt a hangszalagjaival, hanem muzsikált, nagy zeneiség volt benne, és ezt nagyon tiszteltem” – hangsúlyozta a karmester, kiemelve: Gedda világsztár volt, egy nagy egyéniséget vesztettünk halálával.

Nicolai Gedda (fotó: Bayerischer Rundfunk)
Nicolai Gedda (fotó: Bayerischer Rundfunk)

Medveczky Ádám elmondta, hogy Svédország ontotta a csodálatos énekeseket: ilyen volt Jussi Björling is, aki a legjobb tenor volt a maga korában, és őt követte egy olyan nagyság, mint Nicolai Gedda. „Egy Faust-hangfelvételen ismertem meg a hangját, amikor lehetett, meghallgattam, általa szerettem meg Gounod operáját” – árulta el a karmester.

Nicolai Gedda svéd-orosz származású operaénekes, generációjának ünnepelt lírai tenorja több mint ötven évet töltött a világ operaszínpadain, majd 2001-ben vonult vissza végleg svájci otthonába. Halálának hírét lánya, Tania közölte csütörtökön elsőként a francia forumopera.com portállal, és elmondta, hogy apja még január 8-án halt meg lakóhelyén, a svájci Toloczhenazban.

Gedda 1925. július 11-én született Stockholmban, német anya és félig orosz apa gyermekeként. Operaszínpadon 1952-ben debütált Stockholmban, majd meghívták a milánói Scalába, a Párizsi Operába, a New York-i Metropolitanbe és a londoni Covent Gardenbe. Herbert von Karajan a legnagyobb Mozart-énekesnek tartotta, mások a hangok poétájának. Tökéletes hangképzésének és énektechnikájának, hatalmas hangterjedelmének köszönhetően könnyedén és kitűnően tolmácsolta a legnehezebb tenorszerepeket is. Az 1960-as évek végétől többször fellépett a budapesti Operaházban.

MTI
Fotó: Bayerischer Rundfunk