Mégsem Ákos-darabot mutatnak be október 23-án

„…az Operaház még nem kapta meg az engedélyt” Ákos dalainak felhasználására a Kádár utolsó beszéde című kamaradrámához – áll az intézmény sajtóközleményében

Ákos
Ákos

A Magyar Állami Operaház március 3-án hozta nyilvánosságra a 2016-2017-es évadra szóló műsortervét – mint arról az Opera-Világ is beszámolt. A bemutatók között október 23-i dátummal szerepelt a Kádár utolsó beszéde – Történelmi áttűnések című „kamaradráma”, melynek alkotói között – a koncepciót jegyző Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója mellett – zeneszerzőként Ákos neve is feltűnt.

A hír néhány nap elteltével, március 6-án kezdett komolyabb médiafigyelmet kiváltani, amikor a Magyar Narancs, majd a nyomában más portálok (köztük az Index is) beszámoltak róla. A reakciók felfokozott hangneme éppúgy magyarázható a könnyűzene operaházi jelenlétének kérdésességével, mint Ákos közelmúltbeli médiaszerepléseinek tükrében. A történet akkor vett váratlan fordulatot, amikor az Index hírül adta: a bemutató tényét Ákos menedzsere cáfolta. Nem sokkal később a Magyar Állami Operaház hivatalos sajtóközleményben reagált a történtekre, melynek szövegét az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.

Az Opera 2016. március 3-án a következő évadát bemutató sajtóeseményt rendezett. A tájékoztatóra „SAJTÓBEMUTATÓ 2016. MÁRCIUS 3. ELSŐSORBAN MAGYAR ÉVAD” címmel a jelen lévő újságírók, vendégek részére készített egy kiadványt, amely a bérletújításra (2016. március 16 – 31.) megjelenő MŰSORKALENDÁRIUM kivonatolt példánya. Az Opera évek óta követi azt a gyakorlatot, hogy az évadbemutató sajtóeseményre egy előzetes kiadványt bocsát az újságírók rendelkezésére, melyből részletes információkat kaphatnak a tervezett bemutatókról, repertoárról, eseményekről.

A tervezett Kádár utolsó beszéde /Történelmi áttűnések/ c. kamaraszínházi produkció két, 40 év különbséggel elhangzott hiteles szövegen alapszik. Novák Tamás történész, dokumentumfilmes első színházi rendezése az 1956-os forradalom 60. évfordulója okán kerül színre különleges helyszínen: az Operaház nézőtere alatti Trapéz pincében, mely helyszín 80 fő befogadására alkalmas. Az ötlet (koncepció) Ókovács Szilvesztertől ered, egy Korniss Mihállyal készül korábbi televíziós beszélgetése nyomán. (Kornis Mihály jó tíz évvel ezelőtti, azonos című könyvében található az 1989. áprilisi utolsó Kádár-beszéd elemzett szövege és hanganyaga, másfelől a függelékben egy 1949-es kihallgatási jegyzőkönyv másodközlése. Valójában mindkettő főszereplője a pártfőtitkár.) A produkció a tervek szerint dokumentarista darab lesz, a látványért Kiss Sándor felel. Előadások: Operaház, nézőtéri Trapéz pince 2016. október 23., 25., 26., 27., 28., 29. 30., november 2., 3., 4.

Az Opera a produkció kapcsán nem bízta meg Ákost a mű dalainak megírásával, néhány dalt szerettek volna lemezéről bejátszani. Noha a szóbeli egyeztetés elkezdődött, az Operaház még nem kapta meg az engedélyt, így néhány más, idő előtt élesedett adattal együtt ezt az információt online felületeiken inaktiválták, a nézők, bérletújítók számára készülő végleges Műsorkalendáriumban pedig korrigálják. Többezer információról van szó az Opera évada esetében, a kiadvány készítői a sajtóhibáért az Olvasóktól, Ókovács Szilveszter főigazgató Ákostól kérnek, kértek elnézést.

Az 1956-os jubileumi ünnepség-sorozatra az intézmény számos alkotás bemutatásával készül: új magyar operát íratott (Szerelem), 56-os tematikájú finn művet visz színpadra (A bánya), újrajátsza Cziffra György Erkel színházi legendás október 22-i hangversenyét, a Vörösmarty Színházzal közösen bemutatja az 56 csepp vér című musicalt, a Sír a téli éjszaka c. zenés játékot, és november 4-én 56-os áldozatok emlékére szól az Erkelben Verdi Requiemje.”

 Forrás: Magyar Narancs; Index; Magyar Állami Operaház