Mátyássy Szabolcs nyerte az operaíró versenyt

2016. december 14.

A zeneszerző Scaevola című munkája bizonyult a „Jövő kulcsa 2016” elnevezésű megmérettetés legjobbjának

Scaevola című operájával Mátyássy Szabolcs zeneszerző nyerte meg „A jövő kulcsa 2016” operaíró versenyt. A darabot jövőre bemutatja a Bartók Plusz Operafesztivál – jelentette be Kesselyák Gergely fesztiváligazgató a Zeneakadémia Solti termében 2016. december 13-án, kedden este megrendezett döntőt követően.

A Bartók Plusz Operafesztivál operaíró versenyének döntőjében a közönség négy operából hallhatott az egyes művekre jellemző részleteket. Jan Jirásek R.U.R. – Rossum’s Universal RobotsSzilágyi Miklós–Horváth György Tibor La Prima DonnaLendvai Péter Tarot mese és Mátyássy Szabolcs Scaevola című művét a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem magánének szakos hallgatóinak előadásában, Almási-Tóth András rendezésében, Rákay Tamás és Safranek Zita látványtervei szerint kerültek színre. Az esten az Á la cARTe Kórus működött közre, az est zongorakísérője Sándor Szabolcs volt.

Kesselyák Gergely és Mátyássy Szabolcs (fotó: Bartók Plusz)

Kesselyák Gergely és Mátyássy Szabolcs (fotó: Bartók Plusz)

Az ellhangzott műveket nemzetközi zsűri értékelte, amelynek tagjai Kesselyák Gergely, a Bartók Plusz Operafesztivál művészeti igazgatója; Fekete Gyula zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorhelyettese; Alekszej Ribnyikov orosz zeneszerző; Girolamo Deraco olasz zeneszerző,  Bubo Damen producer, Philip de la Croix, a Musica Prima by Classic 360 igazgatója és Bruno Berger-Gorski német operarendező voltak.

A Bartók Plusz Operafesztivál operaíró versenyének történetében ez lesz az első darab, amelyet szcenírozva, zenekari kísérettel láthat majd a közönség a 2017. június 16–25. közötti fesztiválon, Miskolcon.

Engem nagyon inspirált, hogy a pályázati kiírás szerint úgynevezett »népoperákat« várnak. Fontosnak tartom, hogy a nézőkhöz eljuttassuk a gondolatot, hogy a kortárs zene nem feltétlenül nehezen értelmezhető, nehezen kódolható szeriális vagy dodekafon zenét jelenthet, hanem esetleg könnyebben befogadható muzsikát is. Amiből természetesen nem következik, hogy a szerző valamilyen lekönnyített stílusgyakorlatot ír. Az operám szólistás részeit alapvetően tonális zene jellemzi, és zárt számok, áriák, duettek, tercetteket hangzanak el benne. Azt a hagyományt is megőriztem, hogy a történetmesélés recitativo-jellegű zenékben valósul meg, az áriáknál pedig inkább az érzelmeken van a hangsúly. Remélem, hogy olyan visszaidézhető dallamok születtek, amiket az emberek akár dúdolhatnak is magukban” – nyilatkozta művéről a zeneszerző.

Bartók Plusz

Hasonló bejegyzések