Ma este Thomas Hampson az Operaházban

2010. június 28.

Thomas Hampson lép fel ma este fél nyolctól a Magyar Állami Operaház Nyárköszöntőjén. Az Operacsillagok gálája alcímű rendezvényen partnerei hazai kiválóságok (Komlósi IldikóLukács GyöngyiMiklósa ErikaPolgár László), illetve a tavalyi Operalia-énekverseny döntősei (Angel BlueJulia NovikovaAlekszej Kudrija) lesznek, az Operaház ZenekaráKovács János vezényli.

Thomas Hampson (Fotó: Dario Acosta)

Thomas Hampson (Fotó: Dario Acosta)

A világjáró bariton amerikai születésű, de hosszabb ideje él Európában. Egy közelmúltbeli, szentpétervári fellépése kapcsán adott interjúban hosszabban is beszélt arról, mit jelent számára az amerikai és az európai kultúra kettőssége. „Én nem egyszerűen amerikai vagyok, aki Európában él. Az életem, a karrierem, az állandó mobilitás mind nagyon amerikai tulajdonságok. De a klasszikus zene gyökerei kétségkívül az európai kulturális talajból táplálkoznak… Számomra az európai kultúrával való ismerkedés olyan, mint az elveszett gyökerek megtalálása, a visszaemlékezés; olyan, mint egy ráismerés arra, amivel minden kezdődött, és ami másféle, friss impulzust kapott, miközben eljutott az európai kontinensről Amerikába. A régi és az új világ között eredetileg sok közös van. A józan ész, ami kontrollálja az észt és az érzéseket, engedte megtalálni az egyensúlyt az európai irodalomtörténet és az amerikai érzelmesség között. Első szinten így látom ezt a kérdést.”

Hampson a továbbiakban arról is beszélt, hogy élete egy szakaszát az összehasonlító irodalomtudománynak szentelte: a francia és a német irodalom szempontjából akarta értékelni az amerikait. „Ez volt a felismerés második szintje: a két kultúra hasonlóságainak és különbségeinek számbavétele.”

Harmadik szintként az énekes a hitet nevezi meg: abban való hitét, hogy a művészet és a költészet az emberiség univerzális nyelve. „Az idő, a korszak, a rendszer, a nyelv – ezek azok a tényezők, amelyek megosztják a népeket. De a költészet mindig a legfőbb dologról szól hozzánk: arról, miért élünk, miért csináljuk azt, amit csinálunk. Én amerikai dalokat énekelek egy olyan nyelven, amely különbözik a hagyományos, mai angoltól. De amikor elmerülsz a szövegében – és az emberek írnak nekem erről –, rájössz, hogy sok bennük a népi költészetből átvett elem. Tehát a dalok nyelve érthető a legkülönfélébb kultúrák kontextusában. Az amerikai dalok népszerűsítésével kapcsolatos program a legélvezetesebb azok közül, amelyekkel foglalkozom.”

Arra a kérdésre, hogy az univerzális nyelv megértését mennyiben befolyásolhatja a nemzeti nyelvek ismerete, Hampson a következőket válaszolta: „A szimbólumok eltérőek lehetnek, de az emberi érzelmek, amelyek a dalokban vannak, szavak nélkül felismerhetők. Ön szeret, én szeretek. A kontextus más, de az érzelmi impulzus – egy és ugyanaz. Az érzelmeken keresztül meg tudjuk érteni egymást.” (Az orosz nyelvű interjú teljes terjedelmében itt olvasható.)

Akik szeretnének közelebbről is megismerkedni a filozofikus gondolkodású operaénekessel, hétfőn este megtehetik: a művész kollégáival együtt dedikál a koncert után az Operaház aulájában.

A koncertről további információ a Magyar Állami Operaház honlapján található.

Hasonló bejegyzések