Hans Krása Brundibárja a Művészetek Palotájában

2013. szeptember 9.

A gyermekoperával kezdődik a BFZ új, Európai Hidak című sorozata, a középpontban Csehországgal

Jelenet az előadásból

Jelenet az előadásból

A Brundibar című operát a Budapesti Énekes Iskola növendékei és a Budapesti Fesztiválzenekar muzsikusai Novák Eszter rendezésében szeptember 11-én játsszák el a Fesztivál Színházban. A művet Hans Krása cseh zeneszerző és a librettót jegyző Adolf Hoffmeister egy 1938-as gyermekopera-pályázatra írta.

A darabot 1943-ban egy prágai zsidó árvaházban mutatták be, a zeneszerző akkor már egy éve a terezini (Theresienstadt) láger foglya volt. A táborban azután ötvenötször játszották a darabot cserélődő zenészekkel és gyerekszereplőkkel.

A művet a 2009-es Mahler-ünnepen már játszották, a darab műsorra tűzésének alapvető indoka az volt, hogy Fischer Iván szerette volna felújítani – mondta el az MTI-nek Novák Eszter rendező. Ahogy akkor, a Müpában tartott előadás után, idén is iskolákban és egyéb helyszíneken még néhányszor megismétlik a produkciót.

„Gyerekekkel dolgozni mindig rendkívül fárasztó, de nagyon jó. Ügyelni kell rá, hogy ne a fegyelmezés tegye ki a munka nagy részét, de remek egyéniségek, jó a humoruk, és minthogy nincs ilyen fajta színpadi gyakorlatuk, sok gyakorlásra, a többféle képesség kibontására van szükség” – jegyezte meg a rendező.

A zenemű két szegény kisgyerekről, Anyinkáról és Pepicsekről szól, akik tejet vennének beteg édesanyjuknak, de pénz nélkül a tejesember szóba sem áll velük. A gyerekek elhatározzák, hogy énekléssel keresik meg a tejre valót, de Brundibar, a kintornás konkurenciát lát bennük és elzavarja őket. A kutya, a macska, a veréb és az állatsereglet segítségével, a barátság erejével végül a gyerekek éneke győz, így Anyinka és Pepicsek megvehetik a tejet édesanyjuknak.

„Ha ezt az operát gyerekek nézik, akkor ők egy mesét látnak, amely az összefogás erejéről is szól és egyértelműen szép történet számukra. Ha az ember felnőtt fejjel nézi, nem tud a történelem borzalmaira nem gondolni, az elpusztított százezrekre, az egész förtelmes 20. századra nem emlékezni” – fogalmazott a rendező.

Az előadás díszleteit és jelmezeit Zeke Edit tervezte, a karmester Szennai Kálmán. Adolf Hoffmeister librettóját Rajk Judit fordította magyarra.

Forrás: MTI

Fotó: mupa.hu

Hasonló bejegyzések