Francia operakülönlegesség a Zsidó Nyári Fesztiválon

2006. augusztus 27.

A IX. Zsidó Nyári Fesztivál egyik kiemelkedő eseménye lesz Saint-Saëns Sámson és Delila című háromfelvonásos operája, amely koncertszerűen hangzik fel augusztus 31-én, csütörtökön 19 órától a Dohány utcai Zsinagógában.

Wiedemann Bernadett

Wiedemann Bernadett

Sámsonként Bándi Jánost hallhatják, aki ebben a szerepben hamarosan Németországban is bemutatkozik, Delilát pedig Wiedemann Bernadett kelti életre, aki ma az egyik legnépszerűbb és legsikeresebb magyar mezzoszoprán. Méltó örököse olyan legendás énekeseknek, mint Komlóssy Erzsébet, aki ebben az operában a 70-es években Mario Del Monacóval lépett színpadra a budapesti Operaházban. Mivel a Magyar Állami Operaház repertoárjáról közel harminc éve hiányzik ez az opera, így a koncert valamennyi szólistája és közreműködője első alkalommal szólaltja meg Saint-Saëns kivételes szépségű muzsikáját. Bándi János és Wiedemann Bernadett mellett Fokanov AnatolijBretz GáborSzüle Tamás és Kiss Péter lesznek az este szólistái, közreműködik a MÁV Szimfonikus Zenekar, a Honvéd Férfikar és a Nemzeti Énekkar, vezényel Győriványi Ráth György.

Bándi János (Fotó: Szilágyi Gábor)

Bándi János (Fotó: Szilágyi Gábor)

Camille Saint-Saëns korának befolyásos személyisége volt, nagy társadalmi és művészi megbecsülését az is jelzi, hogy megkapta a Becsületrend lovagja kitüntetést. A muzsikálás mellett íróként is sikereket aratott, számos zenei témájú esszét publikált, emellett szenvedélyesen szerette a történelmet és a csillagászatot. Csodagyerekként már háromévesen zongorázni tanult édesanyjától, ötesztendősen adta első zongorakoncertjét, komponálni pedig hétévesen kezdett. A párizsi konzervatóriumnak 1848-ban lett a növendéke, s többek között Halévy is tanította, akinek A zsidónő című operája néhány éve nagy sikert aratott a Zsidó Nyári Fesztiválon.

Saint-Saëns tizenhárom operájából egyedül a Sámson és Delila vált népszerűvé, amelyet közel tíz éven keresztül komponált a zeneszerző. A ma már világszerte közkedvelt operát azonban kezdetben nem fogadták nagy lelkesedéssel. A bibliai témájú művet a zeneszerző eredetileg oratórikus formában szerette volna megírni, de szövegírója, Ferdinand Lemaire javaslatára végül opera született. Amikor 1867-ben Saint-Saëns elkezdte a Sámson és Delila komponálását, már elismert zongorista és orgonaművész volt, akinek számos zenekari, hangszeres és kórusműve is jelentős sikert aratott. Operát viszont addig csak egyet írt, az Ezüst pecsétet, amelyet azonban nem mutattak be. Miután megszületett Delila egyik áriája és egy duett Sámsonnal, Saint-Saëns félbehagyta a művet, és elutazott Weimarba régi barátjához, Liszt Ferenchez, akinek a biztatására végül algériai utazását követően fejezte be a Sámson és Delilát.

Fokanov Anatolij

Fokanov Anatolij

Az ősbemutatót megelőzően az opera első felvonását 1875-ben előadták a párizsi Théâtre du Châtelet-ben, de nem aratott sikert. Egyesek szerint azért, mert Saint-Saëns szakított az olyan népszerű szerzők, mint például Meyerbeer és Massenet által megteremtett, öt felvonásos francia nagyopera hagyományaival, ráadásul alkotója addig szimfonikus szerzőként, és nem operakomponistaként volt ismert. A teljes művet végül Liszt Ferenc hangszerelésével, a weimari Hoftheaterben mutatták be, 1877-ben, német nyelven. A francia verzió csak 1890-re született meg, és Franciaországban Rouenban, majd két évvel később végre Párizsban is sikert aratott. A francia fővárosban az ezt követő harminc esztendőben több mint ötszázszor adták elő a Sámson és Delilát. A mű történetének egyik érdekessége, hogy az Egyesült Államokban és Angliában is először koncertszerűen hangzott fel. A New York-i Carnegie Hall-ban 1892-ben, a londoni Covent Gardenban pedig egy évvel később, 1893-ban tapsolhatott a darabnak a publikum. A Metropolitanben 1895-ben játszották először, főszerepeit olyan nagyságok énekelték, mint Eugenia Mantelli és az a Francesco Tamagno, akinek Verdi az Otello szerepét írta. A Sámson és Delila azóta számos tenor és mezzoszoprán emblematikus szerepévé vált. Saint-Saëns két hősét olyan sztárok keltették már életre, mint Fiorenza CossottoMarylin HorneDenyce GravesRichard TuckerJon Vickers és Placido Domingo. Napjaink egyik leghíresebb Sámsona a Magyarországon is népszerű José Cura.

Az opera sikerének titka sokak szerint Delila három érzéki szépségű áriája, valamint Sámson rendkívül drámai erejű áriája, és a balettzene amely önálló részletként koncerteken is gyakran felhangzik.

Hasonló bejegyzések