Először Magyarországon A rajnai sellők

2018. február 20.

Offenbach operája február 24-től látható az Erkel Színházban

Jacques Offenbach első operája február 24-től látható az Erkel Színházban Anger Ferenc rendezésében. A közelmúltban felfedezett műben egy szerelmespár története háború és béke, vonzalmak és konfliktusok, a transzcendens és profán világ ellentétei közepette bontakozik ki.

A Rajna-menti történet egy háború kellős közepén játszódik: az erőszak, a téboly, a küzdelem, a rombolás éppúgy megjelenik benne, mint a szerelem, a segíteni vágyás és az újrakezdés. A cselekmény fókuszában a zsoldosnak szegődött ifjú Franz és Armgard szerelme áll, valamint a lány édesanyja, Hedwig, a tanyasi gazdasszony és Conrad, a katonák agresszív parancsnokának régmúltba nyúló konfliktusa. A címszereplő rajnai sellők, pontosabban tündérek révén a transzcendens világ is felsejlik, és összeütközésbe kerül a profán földi lét és a háborúskodás borzalmaival.

A leginkább operettjeiről, daljátékairól ismert francia szerző tizenhat évvel a főművének tartott Hoffmann meséi című opera előtt komponálta meg A rajnai sellőket, amelyből több melódiát is átemelt későbbi alkotásába, mint amilyen a Barcarola és a Bordal. A helyenként páratlan szépségű hangulatfestő elemek és érdekes hangszerelési megoldások mellett több „slágergyanús” rész – a szerelmes Franz mindkét áriája, a Hedwig-Conrad duett – található a zenei szövetben. A bemutatóra a bécsi Hofoperben került sor 1864-ben, Wagner Trisztán és Izoldája helyett, amelyet a próbák során játszhatatlannak ítélték. Bár a cseredarab nagy sikert aratott, és Offenbachot nyolcszor hívták meghajlásra a premieren, a wagneriánus sajtó ezt az eredményt erősen tompította. A zenedráma pár előadás után lekerült a műsorról, majd később szinte teljesen feledésbe merült, amelyben a mű pacifista jellege és a „német harcos” lehető legrosszabb megítélés szerinti ábrázolása is szerepet játszhatott az igencsak militáns korban. Csaknem másfél évszázad után a 2000-es évek elején fedezték fel újra, és jelent meg ismét az operaházak repertoárján előbb koncertszerű, majd színpadi változatban.

A rajnai sellők

Az opera feltűnését a Magyar Állami Operaház jelenleg is futó, „A Ring gyűrűi” címet viselő tematikus évadában a Trisztán és Izolda kapcsán létrejött összeköttetés és A Rajna kincsével való párhuzam tette indokolttá. „Ez egy rettentően izgalmas, egész estés, romantikus nagyopera, végigkomponált zenei anyaggal. Azt gondolom, remekmű. Rendkívül érdekfeszítő és szofisztikált a szüzséje: ez egy mélyen átgondolt történet, intenzíven átitatva egyetemes értelemben vett politikával” – mondta az Opera művészeti igazgatója, a darab rendezője.

A műben fellelhető ellentétpárok Szendrényi Éva díszleteiben és Zöldy Z Gergely jelmezeiben is megjelennek. A színpadkép központi eleme egy semmiben lebegő híd, amelyről nem sejthető, hogy összeköt vagy szétválaszt, épül vagy lerombolva áll-e. A híd szerkezetének masszivitását meseszerű vizuális elemek ellenpontozzák, a se térhez, se időhöz nem köthető jelmezek pedig konkrét asszociációkat kelthetnek.

A kettős szereposztással készülő produkcióban olyan kiváló művészek lépnek fel, mint László Boldizsár és Boncsér Gergely, Keszei Bori és Rácz Rita, Ulbrich Andrea és Németh Judit, valamint Szegedi Csaba és Haja Zsolt. Az Opera Zenekarát és Énekkarát az intézmény első karmestere, Kesselyák Gergely vezényli, megbízott karigazgató: Csiki Gábor. A rajnai sellőket a február 24-i premier követően 25-én, március 1-én és 2-án láthatja az idei évadban az Erkel Színház közönsége.

A február 24-i bemutató délutánján 15 órától az Opera Zenekarának művészei immár hagyományosan a premierhez kapcsolódóan adnak kamarazenekari hangversenyt. A Zsoldos Bálint zongoraművész által szerkesztett, Wagner Nyomában II. című koncert műsorán szerepel Bruckner F-dúr vonósötösének adagio tétele, válogatás Schönberg-dalokból Fodor Beatrix tolmácsolásában, illetve ugyancsak Schönberg Kamaraszimfóniája, amit Somodari Péter, a Bécsi Filharmonikus Zenekar szólócsellistája dirigál.

Magyar Állami Operaház

Hasonló bejegyzések