Életének kilencvenedik évében elhunyt Ujfalussy József zenetörténész, zeneesztéta.
Debrecenben született 1920-ban, 1943-ban a Debreceni Tudományegyetemen szerzett görög–latin és művészettörténet tanári diplomát. Tanári pályáját a Debreceni Református Kollégiumban kezdte, majd 1946-tól kezdve a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés és karvezetés szakos hallgatója volt. Mesterei voltak Ferencsik János, Veress Sándor, Bartha Dénes és Szabolcsi Bence. Diplomájának megszerzése után előbb a kultuszminisztérium munkatársa volt, majd 1955-tól a Zeneművészeti Főiskola tanára lett, ahol végigjárta a teljes ranglétrát a tanársegédségtől a rektorságig. 1990-től a Zeneakadémia professor emeritusa, 1995 és 1998 között a Károli Gáspár Református Egyetem rektora volt. Fontos tisztségeket töltött be az MTA Bartók Archívumában, az MTA Zenetudományi Intézetében, valamit a Magyar Tudományos Akadémián is, melynek előbb levelező majd 1985-től rendes tagja és nyolc éven át alelnöke.
Munkássága során főképp a zeneesztétika, a zeneelmélet s a XX. századi zenetörténet problémáival foglalkozott. Bartók-könyve három magyar nyelvű kiadás mellett számos idegen nyelven is megjelent, de fontosak Lisztről és Debussyről írt publikációi is. Tamino a válaszúton c. kötete Mozart Varázsfuvolájának sajátos interpretációját nyújtja. Munkásságát számos kitüntetéssel, egyebek között Kossuth- és Széchenyi-díjjal ismerték el.