Életének nyolcvanhetedik évében, hosszan tartó, súlyos betegség után elhunyt Szőllősy András zeneszerző, zenetudós.
Az 1920-as években született magyar zeneszerző-nemzedék Kurtág és Ligeti melletti legjelentősebb alakja az erdélyi Szászvárosban született, 1921-ben. A budapesti Zeneakadémián zeneszerzés szakon tanult 1939 és 1946 között, Kodály Zoltán és Viski János növendékeként; tanulmányait később a római Santa Cecilia Akadémián folytatta, ahol Goffredo Petrassi volt a tanára.
Zenei tanulmányaival párhuzamosan – zeneszerzés-mestere, Kodály példáját követve – a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarára is járt.
Zeneszerzői pályájának első kiemelkedő sikerét III. concertójával aratta, melyet a megrendelő Liszt Ferenc Kamarazenekar Bécsben mutatott be 1969-ben, majd egy évvel később elnyerte az UNESCO Tribune Internationale des Compositeurs nevű rendezvényének nagydíját. Zenekari, kamara- és szólóhangszerre írt kompozíciói mellett kiemelkedő vokális művei a King’s Singers felkérésére írt Fabula Phaedri és a Miserere.
Alkotói tevékenysége mellett 1950-től volt a Zeneakadémia tanára, tudósként a Bartók- és Kodály-kutatás kiemelkedő alakja volt, de foglalkozott Honegger művészetével is.
Tudományos és művészi munkásságát 1971-ben Erkel-díjjal, 1985-ben Kossuth-díjjal, 1986-ban és 1988-ban Bartók–Pásztory-díjjal, 2006-ban pedig Széchenyi-díjjal ismerték el.