Elhunyt Pongrácz Zoltán

95 éves korában elhunyt Pongrácz Zoltán zeneszerző-karnagy. 

1912. február 5-én született Diószegen, a mai Szlovákia területén. 1930 és 1935 között Kodály Zoltán tanítványa volt a Zeneművészeti Főiskolán, zeneszerzés szakon. Bécsben, Salzburgban, Berlinben és Utrechtben is folytatott tanulmányokat.

Dolgozott az Operaház korrepetitoraként, a Magyar Rádió karnagyaként és zenei rendezőjeként. 1954-től 1964-ig a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola tanára volt. A Nemzetközi Elektroakusztikus Zenei Szövetség alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke volt. Zeneszerzői pályája során az elektronikus zenét komolyzenei szintre emelte. Munkásságát Ferenc József- és Erkel Ferenc-díjjal, három Nívódíjjal ismerték el, ezen kívül Érdemes Művész címmel és a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki.

Zeneszerzőként számos műfajban alkotott; komponált operát (Odysseus és NausikaaAz utolsó stáció), kantátát (A Teknőkaparó legendája, Út omnes unum simt, Missa solemnis Buda expugnata, Kossuth kantáta, Apollón Mozagetész), szimfonikus és kamaraműveket (Szimfónia, Három zenekari etűd, Pastorale, Gamelán zene, Három improvizáció ütőhangszerekre és zongorára, Három bagatell ütőhangszerekre, Magyar régiségek), valamint elektroakusztikus zenét (Mariphonia, Madrigál, Tizenkét körszalag, 144 hang, Bariszféra, Szukcesszív és poláris kontrasztok, Egy Cisz-dúr akkord története).

Írói munkássága: Népzenészek könyve; Mai zene, mai hangjegyírás (1971); Az elektronikus zene (1980).