Elhunyt Msztyiszlav Rosztropovics

2007. április 28.

Életének 80. évében Moszkvában elhunyt Msztyiszlav Leopoldovics Rosztropovics orosz gordonkaművész, karmester, a XX. század egyik legkiemelkedőbb előadóművésze. 

mstislav-rostropovich_4-t

Msztyiszlav Rosztropovics

1927-ben született Bakuban, a mai Azerbajdzsánban, orosz szülők gyermekeként. Csellózni négyévesen kezdett. A Moszkvai Konzervatóriumban a gordonka mellett karmester és zeneszerzés szakot is végzett, tanárai között volt Dmitrij Sosztakovics és Szergej Prokofjev is. Első koncertjét 1942-ben adta, majd a prágai és budapesti nemzetközi zenei versenyeken elért rangos helyezései után 1950-ben, mindössze huszonhárom évesen Sztálin-díjjal tüntették ki. Az ötvenes évek elejétől kezdve tanított a Leningrádi Konzervatóriumban.

1955-ben feleségül vette Galina Visnyevszkaját, a Bolsoj Színház vezető énekesnőjét. Nyugati karrierje 1964-es nyugat-németországi koncertjeivel kezdődött. 1967-ben debütált operakarmesterként: Csajkovszkij Anyeginjét vezényelte a Bolsojban.

Nyíltan ellenzéki magatartása, elsősorban az Alekszandr Szolzsenyicinnel ápolt barátsága miatt 1974-ben elhagyni kényszerült a Szovjetuniót, s az Egyesült Államokba távozott. Szovjet állampolgárságától megfosztották, ő azonban nem választott magának új hazát: élete végéig hontalan útlevéllel utazott a világ számos nagyvárosában fenntartott lakása között. Az amerikai zenei életben betöltött vezető szerepe mellett rendszeres vendége maradt a nyugat-európai koncertpódiumoknak. Kortárs művek megrendelőjeként és előadójaként is nagy elismerést vívott ki: Prokofjev és Sosztakovics mellett BrittenPendereckiHacsaturjánBernstein és Dutilleux kompozícióit ismertette meg a közönséggel. 1989-ben a berlini fal leomlásakor a falnál adott koncertjével hívta fel magára a figyelmet.

rostropovich-visnevskaya

Feleségével, Galina Visnyevszkajával 1965-ben

Szólista- és koncertdirigensi tevékenysége mellett szívesen vezényelt operákat, elsősorban az orosz repertoárból: az ő nevéhez fűződik Sosztakovics sokáig betiltott, majd kényszerből átdolgozott operájának, a Kisvárosi Lady Macbethnek eredeti formában történt újrafelfedezése. Emellett lemezre vette Csajkovszkij Anyeginjét, Pikk dámáját és Jolantháját, Prokofjev Háború és békéjét, Muszorgszkij Borisz Godunovját, Schnittke Élet egy őrülttel című operáját – és szabályt erősítő kivételként Puccini Toscáját.

Emigrációját megelőzően rendszeres vendége volt Budapestnek, a rendszerváltást követően azonban csak későn, 2001-ben tért vissza ismét a magyar koncertpódiumra, egyetlen koncert erejéig – Haydn C-dúr gordonkaversenyét és Csajkovszkij Rokokó variációit játszotta a Liszt Ferenc Kamarazenekarral. 2005-ben a Magyar Köztársaság elnöke a legmagasabb külföldieknek adható kitüntetést, a Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal érdemérmet adományozta neki. Április 15-re tervezett újabb budapesti koncertjét január óta tartó betegsége miatt már nem tarthatta meg.

Hasonló bejegyzések