Együttműködés a müncheni Theaterakademie és a Zeneakadémia között

Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá hétfőn délelőtt prof. Klaus Zehelein, a Bayerische Theaterakademie August Everding elnöke, nemzetközi hírű rendező és Batta András, a Liszt Ferenc Zeneakadémia rektora.

Batta András és Klaus Zehelein
Batta András és Klaus Zehelein

Mint az eseménynek helyt adó sajtótájékoztatón elmondták, a mindkét fél számára gyümölcsözőnek ígérkező együttműködést immár négy éve tervezik, elképzeléseik azonban most jutottak csak célegyenesbe.

A müncheni intézmény Európa egyik legfontosabb színházi képzési centruma, három játszóhelyén évente közel negyven produkciót mutat be a színházi műfajok szinte minden válfajából – ebből évadonként legalább három operapremiert tartanak. Az intézmények közötti együttműködés elsődleges célja a tapasztalatcsere, mely hallgatók és tanárok cseréjén, illetve közös produkciók létrehozásán alapulna. A szándéknyilatkozat negyedik pontja értelmében az együttműködésbe alkalmilag bevonható a Magyar Állami Operaház, a Művészetek Palotája, valamint a Budapesti Őszi és Tavaszi Fesztivál is. Az első konkrét terv Eötvös Péter A három nővér című operájának 2009 júniusára tervezett bemutatója, mely Budapesten a Müpa Fesztivál Színházában kerülne színre Kovalik Balázs, a MÁO művészeti igazgatója rendezésében, aki maga is a Theaterakademie hallgatója volt.

Az együttműködés másik fontos pontja a négy intézmény összefogásában megvalósuló ún. „zsebopera”-projekt. Ennek során kis előadó-apparátust igénylő, könnyen szállítható, ám a modern technikai lehetőségeket, különfajta médiumokat maximálisan felhasználó darabokat szeretnének alkotni a két másik partner, a valenciennes-i ArtZoyd és a rotterdami V2 nemzetközi médialaboratórium segítségével. A négy intézmény különböző hagyományokkal és technikai apparátussal rendelkezik – együttműködésük már csak ezért is izgalmasnak ígérkezik.

A magyar közönség várható reakcióját firtató kérdésekre Batta András elmondta: a Zeneakadémia alapvetően konzervatív intézmény, ezért is tarja fontosnak, hogy a hallgatók és a közönség egyaránt megismerkedjen más szellemi irányzatokkal is. Klaus Zehelein hangsúlyozta: tévedés azt hinni, hogy Németországban a közönség egy emberként fogadja el a modern produkciókat – ott is van egy jelentős konzervatív közönségréteg, akárcsak Magyarországon. A stílusok közötti kényes egyensúly megtalálása éppúgy közös problémája a két országnak, mint a művészeti nevelés fokozatos háttérbe szorulása.