A bolygó hollandi – a darab ősváltozata az Operaházban

Január 19-én mutatja be az Operaház Wagner operájának új produkcióját

Ralf Weikert
Ralf Weikert (fotó: Vermes Tibor)

Rendhagyó helyszínen, stílszerűen egy hajón zajlott le az a sajtótájékoztató, melynek keretében a Magyar Állami Operaház soron következő premierjének, A bolygó hollandinak részleteiről tájékoztatták a sajtó képviselőit. Az új produkciót – mely immár a hetedik Hollandi-rendezés a színház történtében – Szikora János állítja színpadra Szendrényi Éva díszleteiben és Berzsenyi Krisztina jelmezeiben. A premier és további három előadás karmestere a Zürichi Operaház korábbi főzeneigazgatója, jelenleg a Welsi Wagner-fesztivál zeneigazgatója, Ralf Weikert lesz; később Kovács János veszi át a darabot. A címszerepet Thomas Gazheli és Kálmándi Mihály alakítja, Senta Lukács Gyöngyi és Rálik Szilvia lesz. Donald (Daland) szerepében Palerdi András és Bretz Gábor lép fel, míg Georg (Erik) megszemélyesítőjeként Cory Bix és Fekete Attila lesz hallható.

A premier karmestere, Ralf Weikert szerint az a tény, hogy az Operaház A bolygó hollandi 1841-ben írt ősváltozatát állítja színpadra, számára is kihívás. Elmondása szerint elsősorban a zenekar rézfúvós szólamait kell jelentősen halkabbra venni, mivel az ősváltozat még régi típusú rézfúvós hangszerekre íródott, amelyek szólamai modern instrumentumokon túl hangosan szólnának. Az osztrák karmester hangsúlyozta, hogy a budapesti bemutató teljesen hűen, húzások és módosított instrukciók nélkül adja vissza az eredeti Wagner-alkotást, tehát olyan produkció jön létre a Magyar Állami Operaházban, amelyet a világon eddig ebben a formában senki sem hallhatott.

Berzsenyi Krisztina Senta jelmeztervével (fotó: Vermes Tibor)
Berzsenyi Krisztina Senta jelmeztervével (fotó: Vermes Tibor)

A darab rendezője, Szikora János kiemelte: „Ha hűek akarunk lenni Wagner alkotói szelleméhez, akkor mindenekelőtt a záróképet kell komolyan vennünk, és ebből kell kiindulnunk. A kép a Férfi és Nő egymásra találásának apoteózisa. Ezért volt minden küzdelem és szenvedés, erre várt Senta egész életében. Platóntól származik az idea, hogy valaha nem léteztek férfiak és nők, hanem gömb-emberek léteztek teljes egységben, kielégülésben. Zeusz azonban kettévágta őket, és azóta minden ember csak fél-ember, és a másik felét keresi egész életében. Ez a primitív, mégis hatásos szimbolika vezérel Senta és a Hollandi egymásra találásának mitikus történetében, hogy a Férfi és Női princípium egyesülését és ebben az egyesülésben beteljesülésre vágyó örök keresését ábrázolhassam.” Az elhangzottak illusztrációjaként rövid bepillantást nyerhettünk a díszlet- és jelmeztervekbe is.

A Magyar Posta a Wagner-bemutató alkalmából jelentette be, hogy 2013 márciusában Richard Wagner és Giuseppe Verdi születésének 200. évfordulója tiszteletére „hangos” postabélyeget hoz forgalomba. A két négycímletű bélyegkisívet Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész tervezte. A 235 és 315 forint névértékű bélyegkisívek egyenként 200 ezer példányban készülnek az Állami Nyomdában. A bélyegkibocsátás attól különleges, hogy magyar postabélyegen először jelenik meg úgynevezett QR-kód. A kód és okostelefon segítségével a Magyar Állami Operaház honlapján található hangzó és olvasható bicentenáriumi információkat tudják majd elérni a bélyeg- és zenerajongók március 5-étől.

Wagnerbelyeg
A Magyar Posta márciusban megjelenő bélyegsorozata