„Judit, jössz-e még utánam” – Rómáig?

Sass Sylvia irányításával adták elő Bartók Béla operáját Rómában. VONA ILDIKÓ tudósítása és villáminterjúja Sass Sylviával

Sass Sylvia, Fodor Bernadett és Cser Krisztián
Sass Sylvia, Ryoko Tajika Drei, Fodor Bernadett és Cser Krisztián (fotó: Várhelyi Klára)

Rómában mutatták be a napokban Bartók Béla egyetlen operáját, A kékszakállú herceg várát. A Magyar–Olasz Kulturális Évad 2013. március 14-19. között rendezvénysorozatot szentelt a műnek. A programok a Római Magyar Akadémia és a Római Magyar Nagykövetség szervezésében, a Külügyminisztérium támogatásával valósultak meg.

Koncertszerű előadást láthatott Fodor Bernadett (Judit) és Cser Krisztián (a Herceg) főszereplésével a Római Magyar Akadémián megjelent többnemzetiségű közönség. A mű Ryoko Tajika Drei zongorakíséretével hangzott el, és nem voltak külön erre a célra készített jelmezek, díszletek, kellékek. Szinte légüres térben zajlott a cselekmény, ami azonban sok lehetőséget kínált színészi játék tekintetében. A szereplők Sass Sylvia operaénekesnő instrukciói alapján szimbolikus gesztusokkal, mozgással, mimikával legfőképp a belső tartalom megjelenítésére törekedtek. Az egymásra nézések, nem-nézések, térbeli közeledések-távolodások, helycserék mind-mind jelentőséggel bírtak a történet menetében. Sass Sylvia személyesen is részt vett az előadásban, a prológust tőle hallhatták a nézők.

A rendezvénysorozat további eseményei között vetítésre került Szinetár Miklós 1981-ben készült operafilmje, mely kapcsán a római Lincei Akadémia könyvtárának vezetője, Marco Guardo és Sass Sylvia beszélgetett Balázs Béla munkásságáról, illetve a Bartók-opera történelmi, irodalmi, zenei és filmművészeti vonatkozásairól, jelentőségéről. Az Oratorio del Caravita templomban pedig külföldi művészek, Tiffany Herring (Judit) és Ricardo Certi (a Herceg) főszereplésével ismét megtekinthették az érdeklődők az operát, mely ezúttal is magyarul hangzott el, szintén Ryoko Tajika Drei zongorakíséretével. A két fiatal művész debütálását megelőzte egy Sass Sylvia által vezetett mesterkurzus.

Sass Sylvia, Fodor Bernadett és Cser Krisztián
Sass Sylvia, Ryoko Tajika Drei, Fodor Bernadett és Cser Krisztián (fotó: Várhelyi Klára)

Az esemény kapcsán rövid interjúra kértük Sass Sylviát.

– A programok háziasszonyaként mennyire elégedett az eredményekkel, mennyire érzi sikeresnek a rendezvénysorozatot?

– Nagyon boldog vagyok, hogy ilyen magas színvonalon sikerült előadni Bartók remekművét. Úgy érzem, fontos átadnom összegyűjtött zenei tapasztalataimat a fiatal művészeknek, hiszen olyan tradíciókat adhatok át, mint Sir Georg Solti tanácsait, de sok más nagy karmester zenei elképzelése is hatott rám, mint például Maestro Charles Dutoit, Sir Edward Downes, Kent Nagano, Fischer Ádám, Kovács János instrukciói. Kötelességemnek érzem átadni ezeket a tapasztalatokat ifjú kollégáimnak.

– Milyen volt a fogadtatás? Hiszen nem csupán a kint élő magyarok mentek el meghallgatni, hanem többnemzetiségű volt a közönség.

– Elmondhatom, hogy a közönség nagy figyelemmel és lelkesedéssel követte a koncerteket. Az opera olasz nyelvű szövegkönyve is segített ebben, melyhez magam készítettem illusztrációkat.

Fodor Bernadett és Cser Krisztián
Fodor Bernadett és Cser Krisztián

– Mesterkurzust is tartott nemrég Rómában…

– Már szinte hagyomány, hogy minden januárban egy mesterkurzust tartok a Római Magyar Akadémián, ahova számos országból érkeztek a jelentkezők. Idén olasz, lengyel, francia, koreai és magyar művészek érkeztek, akikkel egy héten át foglalkoztam; a záró koncerten Liszt dalai is szerepeltek, mely a kurzus résztvevőinek kötelező anyag.

– Fodor Bernadett és Cser Krisztián az Ön koncepciója alapján adta elő a Kékszakállút. Hogyan emlékszik vissza a közös munkára?

– Boldogan dolgoztam két ilyen tehetséges művésszel, különlegesen nemes hangi adottságuk predesztinálja őket Judit és a Herceg bonyolult karakterének megformálására.

Fotók: Várhelyi Klára