Barabás Sári emlékére

2012. április 18.

A 98 évesen elhunyt Barabás Sárira, a müncheni Gärtnerplatztheater ünnepelt énekesnőjére emlékezünk –JÁNOSI ILDIKÓ írása

Barabas Sari

Barabás Sári

Fatális egybeesés: április 17-én, miközben a világ Eggerth Márta 100. születésnapját ünnepelte, gyászhír is érkezett: kilencvennyolc éves korában elhunyt Barabás Sári. A két művésznő pályafutásában több közös vonást is felfedezhetünk: mindketten csodagyerekként indultak, majd rövid itthoni pályafutás után mindkettőjüknek el kellett menekülni Magyarországról, s így külföldön teljesedett ki karrierjük.

Barabás Sári 1914. március 14-én született Budapesten. Balerinának készült, hétéves korában lépett először színpadra balettnövendékként. Csodagyereknek tartották, szép karrier előtt állt, azonban egy baleset miatt le kellett mondania a balett-táncosi pályáról. Így aztán énekelni kezdett, tizenhat évesen már a Zeneakadémia növendéke lett, de csak egy évet végzett el, majd magánúton László Gézánál tanult. Színházi pályafutása a Városi Színháznál (ma Erkel Színház) kezdődött, ahol 1939-ben mutatkozott be a Rigoletto Gildájaként. Hamarosan azonban az operett vizeire evezett – 1941 nyarán a Margitszigeti Színpadon a Három a kislány Médijeként aratott nagy sikert a Schubertet éneklő Pataky Kálmán oldalán.

Thomas: Mignon (Je suis Titania)

Ugyanezen év őszén szerződtette a Fővárosi Operettszínház, ahol a Buday DénesBabay József szerzőpáros Csodatükör című daljátékában mutatkozott be, majd itt is eljátszotta a Három a kislány Médijét, ezúttal Sikolya István Schubertja mellett. Egymás után kapta a primadonnaszerepeket, többek közt az Éjféli keringőben, a Száz piros rózsában, a Tahiti gyöngyében ünnepelte a közönség, s a kritika is méltatta szép hangját, remek játékát.

Barabas_Sari3

Barabás Sári dedikált fényképe

A II. világháború után, 1947-ben lovaskocsin menekült el Magyarországról. Münchenben telepedett le, ahol először a városi rádiónál dolgozott, majd Wiesbadenben és Frankfurtban újra operaénekesként szerepelhetett. Hamarosan szerződtette a müncheni Staatsoper és a Staatstheater am Gärtnerplatz is. Utóbbi színház lett „művészi otthona”, ahol leghíresebb szerepei közé tartozott A csárdáskirálynő, amit aztán több németországi és külföldi színpadon is elénekelt, összesen 250 alkalommal.

Kálmán Imre: A csárdáskirálynő (Sylvia belépője)

1950-ben turnézott az USA-ban, ahol színpadi kisugárzásának és pompás megjelenésének is köszönhetően hatalmas sikert aratott. Ezután kibontakozott nemzetközi karrierje is: negyven operaszerepet énekelt el, közöttük több mint száz előadásban formálta meg Violettát és az Éj királynőjét. Rossini vígoperájában, az Ory grófjában hét premierje volt, ráadásul három nyelven: olaszul, németül és franciául. Előfordult, hogy egyik nap olaszul, másnap németül énekelte szerepét.

Rossini: A sevillai borbély (Rosina cavatinája)
Rossini: La danza 

Fellépett Zürichben, Párizsban, az Egyesült Államokban, Londonban és Bécsben is. A Bajor Állami Operaházban a Traviata és a Rigoletto főszerepét énekelte. Simándy József, aki 1957-60 között gyakran vendégszerepelt a müncheni Staatsoperben, önéletrajzi könyvében így emlékezett Barabás Sárira: „Barabás Sárit nagyon szerették a müncheniek. Gyönyörűen nézett ki, hallatlanul vigyázott magára, fegyelmezetten élt, mindent annak rendelt alá, hogy énekesnő. A Traviatát igen szép hangon énekelte. Föllépett a másik müncheni operaszínpadon is, a Gärtnerplatztheaterben, operettekben is. Tökéletesen beszélt németül, hibátlanul, de valami sajátos akcentussal.  Valószínű, hogy a müncheni közönség ezt is kedvelte benne.”

Barabas_Sari2

Az operettprimadonna

1951-ben filmet is forgatott, a Dubarry című Millöcker-operett filmváltozatának címszerepét alakította, Willi Fritsch oldalán. Az 1960-as években rendszeresen fellépett a Fertő-tavi, fertőmeggyesi (mörbischi) tószínpad operett-előadásain: többek közt a Viktóriát, A csárdáskirálynőt és A víg özvegyet énekelte. Európa minden jelentős opera- és operettszínpadán szerepelt, számos operettlemez készült a közreműködésével.

Lehár: Cigányszerelem (Messze a nagy erdő)
Lehár: Cigányszerelem (kettős)

Londonban a hetvenes évek elején a Druny Lane Színházban A nagy keringő (The great Waltz) című Strauss-darabban rekord-előadásszámot ért el: 620 alkalommal énekelte és játszotta a főszerepet, amelyre egyik legkedvesebb szerepeként emlékezett vissza. Nagyon szerette A víg özvegyet is, amelyet a nyugat-berlini színházban Johannes Heesters oldalán alakított.
1978-ban feledhetetlen alakítást nyújtott a Hello Dolly! főszerepében a Gärtnerplatztheaterben – ezzel a szereppel vett búcsút a színpadtól.

De nem végleg: 1991-ben a New York-i Carnegie Hallban, a Richard Tauber 100. születésnapja alkalmából rendezett gálán egy híres Robert Stolz-dalt (Frag nicht, warum ich gehe) adott elő. Évekkel később a müncheni színház felkérésére 1998. december 20-án, nyolcvanöt évesen Anhilte prózai szerepét játszotta A csárdáskirálynőben. 2007-ben ugyanebben a szerepben lépett utoljára színpadra. Münchenben elismerték érdemeit: 1963-ban Kammersängerin (kamara-énekesnő) címmel tüntették ki, 1999-ben pedig a Gärtnerplatztheater tiszteletbeli tagjává (Ehrenmitglied) avatta. Ugyanebben az évben közreműködött egy olyan alapítvány létrehozásában, amely a Gärtnerplatztheater nyugdíjas művészeit támogatja.

Fotó: Ursula Düren / dpa

Fotó: Ursula Düren / dpa

Strauss: Tavaszi hangok
Strauss: A denevér (csárdás)
Magyar nóta Lakatos Sándorral

1956-tól boldog házasságban élt második férjével, a tenorista Franz Klarweinnel, akivel gyakran énekeltek együtt színpadon és koncerttermekben. Férje halála után, 1992-től visszavonultan élt a a München közelében fekvő Grünwaldban. Otthonában gyakran válogatott gazdag lemezgyűjteményéből, és hallgatta más énekesek lemezfelvételeit, ám a sajátjait sohasem.

Charles Kálmán: Antonia (Mon amour…)

Visszavonulása után is rajongott a színházért, nagy kedvvel nézett meg előadásokat, és szerette a televíziós színházi közvetítéseket is. Az 1980-as években többször is hazalátogatott Magyarországra – vajon miért nem készült vele egy portréfilm vagy néhány interjú ezen alkalmakkor?

2009-ben még meglehetősen jó egészségi állapotban ünnepelte 95. születésnapját. 2012. április 16-án, 98 évesen szélütés következtében hunyt el. A második világháború utáni időszak művészeti életének egyik legnagyobb személyisége távozott az élők sorából.