Operaverseny és Fesztivál a Mezzo Televízióval – Döntő előtt

Szűk másfél hónap múlva kezdetét veszi Szegeden az idei, immár második Mezzo Operaverseny döntője, melyben tizennégy versenyző és öt produkció közül választ győztest a zsűri és a közönség. November 3. és 17. között mind az öt produkció kétszer kerül színre a Szegedi Nemzeti Színházban, majd a díjkiosztó gálával zárul a fesztivál november 17-én. A Mezzo Televízió az utolsó előadást és a gálát élőben közvetíti, a többi előadást felvételről, két alkalommal.

Az operafesztivál logója
Az operafesztivál logója

A döntőben a zsűri tagjai az idén a következők lesznek: Fabrizio Melano, a New York-i Metropolitan Opera házi rendezője, Bátor Tamás operaénekes, a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál ügyvezető igazgatója, Daniele Borniquez énekes-karmester, a milánói Scalában működő akadémia zenei vezetője, Laurence Dale, az Evian Fesztivál és az Opéra Theatre de Metz művészeti vezetője, Paul-Emile Geslin, a Mezzo Televízió partnerkapcsolati igazgatója, Stein Olav Henrichsen karmester, a bergeni Den Nye Opera igazgatója és a Bit 20 Ensemle művészeti vezetője, Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, egyetemi tanár.

A versenyzők között idén három magyar énekest találunk, közülük Nyári Zoltán két produkcióban is szerepel (Az Alagna– és a Picker-operában), Rácz Rita Zerbinettát alakítja a Strauss-darabban, valamint Balczó Pétert láthatjuk még a két egyfelvonásosban, a svájci színház produkciójában.
A Fesztiválon a Szegedi Szimfonikusok és a Pannon Filharmonikusok mellett idén a Debreceni Filharmonikus Zenekar működik közre, illetve a Balti Opera saját zenekarával adja elő Ariadné-produkcióját.

Jegyeket személyesen, telefonon és interneten is lehet váltani. Szegedre operabusz indul Budapestről minden előadásra, a MÁV pedig 33%-os kedvezményt ad a jeggyel rendelkezőknek az utazáshoz. Részletes információkkal az Operaverseny honlapja szolgál.

A Fesztivál részletes programja:

2009. november 3., 4. – David ALAGNA: Egy halálraítélt utolsó napja

A Csokonai Színház (Debrecen, Magyarország) produkciója
Lélekdráma két felvonásban, intermezzóval
A szöveget Victor Hugo azonos című regénye alapján Roberto, David és Frédérico Alagna írta.

Versenyszerepek:

Le Condamné / Férfi elítélt (tenor) NYÁRI Zoltán (Magyarország)
La Condamnée / Női elítélt (szoprán) Donita VOLKWIJN (USA)
Le Friauche / Lator (basszbariton) Chul Jun KIM (Dél-Korea)

További szereplők:
Le Geôlier / Börtönőr (basszus) CSEH Antal
Le 1er Forçat / Első gályarab (tenor) FÜLEP Máté / SCHIELD Jenő
Le 2e Forçat / Második gályarab (tenor) VINCE János / KUN Tibor
Le Guichetier de Garde / Ügyeletes porkoláb (tenor) KÓBOR Tamás
Le Directeur / Igazgató (bariton) WAGNER Lajos
Le Prêtre / Pap (basszus) ÜRMÖSSY Imre
L’Huissier de Justice / Törvényszolga (bariton) BÁTKI FAZEKAS Zoltán
L’Aumônier / Barát (basszus) CSEH Antal
Le Bourreau / Hóhér (bariton) WAGNER Lajos
Le Procureur général / Államügyész (tenor) KÓBOR Tamás

Közreműködik a Debreceni Filharmonikus Zenekar és a Csokonai Színház Énekkara
Vezényel: KOCSÁR Balázs

Karigazgató: PÁLINKÁS Péter

Díszlettervező: Emmanuelle FAVRE
Jelmeztervező: Katia DUFLOT
Rendező: Nadine DUFFAUT

Cselekmény:

David Alagna operáját Victor Hugo azonos című regénye inspirálta. A Nagy Francia Forradalom vérengzéseitől megcsömörlött Hugót erősen foglalkoztatta a halálbüntetés témája. (A módszer egyik legkövetkezetesebb ellenzője volt.) 1829-ben jelentette meg az Egy halálraítélt utolsó napja című művét, amely naplószerűen mutatja be egy kivégzésére váró férfi utolsó huszonnégy óráját. A halálvárás motívuma lett Alagna operájának alapja. A színen két halálraítélt utolsó napját kísérheti végig a néző. Az események két cellában és két különböző idősíkon zajlanak: az egyik cellában egy férfi várja végső óráját az 1820-as években, a másikban egy nő, valamikor a 21. században. Az előadás két főhőse két olyan ember, akik megérdemelt büntetésükre várva szélsőséges érzelmeket élnek át: félelmet, dühöt, keserűséget, lelkifurdalást éreznek. Kétségbeesetten emlékeznek vissza „régi” életükre, és reménykednek – egészen az utolsó percig.

2009. november 6., 7. – Richard STRAUSS: Ariadne auf Naxos /Ariadné Naxosban 

A Państwowa Opera Bałtycka (Balti Opera – Gdansk, Lengyelország) produkciója
Egyfelvonásos opera, előjátékkal
A szöveget Hugo von Hofmannsthal írta.

Versenyszerepek :
Bacchus (tenor) Patrick BLADEK (Franciaország)
Komponist / Komponista (mezzoszoprán) Ariana CHRIS (Kanada)
Zerbinetta (koloratúr-szoprán) RÁCZ Rita (Magyarország)

További szereplők:
Ariadne, a primadonna (szoprán) Katarzyna HOŁYSZ
Harlequin, komédiás (bariton) Bartłomiej MISIUDA
Scaramuccio, komédiás (tenor) Paweł SKAŁUBA
Truffaldino, komédiás (basszus) Piotr  LEMPA
Brighella, komédiás (tenor) Jacek SZYMAŃSKI
Musiclehrer / Zenetanár (bariton) Zbigniew MACIAS
Najade, nimfa (szoprán) Julia IWASZKIEWICZ
Dryade, nimfa (kontraalt) Alicja WĘGORZEWSKA-WHISKERD
Echo, nimfa (szoprán) Anna MIKOŁAJCZYK
Tanzmeister / Balettmester (tenor) Ryszard MINKIEWICZ
Perückenmacher / Parókakészítő (bariton) Krzysztof RZESZUTEK
Lakai / Inas (basszus) Michał KUŹMA
Offizier / Hivatalnok (tenor) Łukasz WROŃSKI
Haushofmeister / Főkomornyik (prózai szerep) Ryszard RONCZEWSKI
Szolgák

Közreműködik a Balti Operaház Zenekara
Vezényel: José Maria FLORÊNCIO
Díszlet- és jelmeztervező: Hanna SZYMCZAK
Rendező: Marek WEISS

A cselekmény:

AZ ELŐJÁTÉK egy milliomos otthonában zajlik. A szobát épp előkészítik az esti szórakozást nyújtó művészek számára: egy fiatal, idealista zeneszerző új operájának (Ariadné Naxosban) bemutatását követően a popsztár, Zerbinetta lép majd fel. Azonban a program nem az előzetes tervek szerint alakul. A háziúr döntése szerint a két előadást egyszerre kell megtartani, a tűzijáték előtt. A művészek így arra kényszerülnek, hogy a Naxosban elhagyott Ariadné fennkölt történetét Zerbinetta improvizációival ötvözzék. Ez általános megdöbbenést kelt, Zerbinetta azonban igyekszik meggyőzni a Komponistát, hogy gyerekjáték lesz a közös munka, hiszen a köztük lévő szakadék csupán illúzió.

A MÁSODIK RÉSZ – avagy az Ariadné Naxosban – egy ideggyógyintézetben játszódik, az egyetlen olyan helyen, ahol a nemes és a banális dolgok összeegyeztethetőek. A beteg Ariadnét (akit unott szeretője itt hagyott magára), doktorai és ápolói terápiás céllal nem akarják megfosztani képzelgéseitől. Szobatársaival pedig – akik mókázással igyekeznek elűzni Ariadné félelmeit -, a mindennapos téboly helyszínén képessé válnak egymás megértésére.

A darab üzenete valójában figyelmeztetés. A közönség azzal, hogy elzárkózik bárminemű reflexiótól, arra kényszeríti a művészeket, hogy azok maguk is csupán a szórakoztatás egy formájaként tekintsenek művészetükre, s ez végül a teljes megsemmisülésbe taszít nézőt és művészt egyaránt. Strauss zenéjének köszönhetően Ariadné – őrületében – átlépi a valós világ határait. Doktora, Ariadné érdekében eljátssza Bacchust, ezt a csupán Ariadné képzeletében létező karaktert. Legnagyobb meglepetésére a szépség és a költészet olyan világában találja magát, ahol a szerelem túlmutat a puszta kielégülésen. Egy olyan világban, ami Zerbinetta számára örökké távoli ábránd marad csupán. Mindez talán nem lesz népszerű a „többség“ körében, de aggodalomra semmi ok, még mindig van némi időnk a teljes összeomlásig.

2009. november 9., 10. – Bohuslav MARTINŮ: Alexandre bis / Alexandre kétszer

                                       Maurice RAVEL: L’Heure Espagnole / Pásztoróra

A Théâtre Bienne Soleure (Bienne, Svájc) produkciója
Két egyfelvonásos vígopera
A szöveget André WURMSER ill. FRANC-NOHAIN írta.

Versenyszerepek:

1. Philomène // 2. Concepcion (mezzoszoprán) Friederike MEINEL (Németország)
1. Oscar // 2. Gonzalve (tenor) BALCZÓ Péter (Magyarország)
1. Alexandre // 2. Ramiro (bariton) Stanisław KIERNER (Lengyelország)

További szereplők:
1. Le portrait / A portréfestmény // 2. Don Inigo Gomez (basszus) GYÖRGY Levente
1. Armande (szoprán) Alessandra BOËR
2. Torquemada (tenor) Konstantin NAZLAMOV

Közreműködik: a Szegedi Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Harald SIEGEL
Díszlettervező: Martin WARTH
Jelmeztervező: DEBRECZENI Ildikó
Rendező: BAGÓ Bertalan 

Az Alexandre bis /Alexandre kétszer cselekménye: 

Az Alexandre kétszer (alcíme szerint Egy ember tragédiája, aki levágta saját szakállát) 1937-ben készült, ám csak jó negyedszázad múlva, szerzője halála után került bemutatásra. Sokféle színpadi hagyományt érhetünk tetten benne, a Così fan tuttétól A denevérig. Főhőse egy szerelmes férj, Alexandre – aki szakáll nélküli arccal – saját unokatestvérének kiadva magát udvarol a saját feleségének, hogy próbára tegye annak állhatatosságát. Aztán magába roskadva ünnepelheti diadalát. A többi szereplő, Armande, a szépasszony, az őt hiába ostromló gavallér, Oscar és a fontos szerephez jutó szobalány, Philomène inkább a Denevérből ismerősek.
A mű igazi hangvételét azonban André Wurmser szürrealizmusba hajló szövege határozza meg. A narrátor például egy festett portré. Időnként egybemosódik a vízió és a realitás. A lélektani dráma azonban világos: az asszony felismeri a csapdát, mégis enged az „unokatestvér” csábításának. Más férfi ugyan nem kell neki, de élvezi a megcsalás örömét. Így válik érvényessé a Così-ból ismert tanulság „Ne tedd ki tudatosan feleségedet a kísértésnek, mert az ördög sosem alszik, és nincs kettő három nélkül.”

A L’Heure Espagnole / A Pásztoróra cselekménye:

Torquemada órásmester minden nap beállítja a város toronyóráját. Távollétét kihasználva felesége, Concepcion ilyenkor fogadja szeretőit. Ezúttal véletlenül ketten is befutottak: Gonzalve, a széplelkű költő, és Don Inigo Gomez, a korosodó, ám dúsgazdag bankár. Ráadásul az asszony nyakán marad az óráját javíttatni hozó öszvérhajcsár, Ramiro is. A leleményes asszony azonban mindent megold. Gavallérjait egy-egy terjedelmes órába bújtatja el egymás elöl, aztán az izmos öszvérhajcsárral cipelteti őket fel a szobájába, majd ismét vissza a műhelybe.
Sajnos a költőt Concepcion helyett saját éneke bűvöli el, a bankár „órája” pedig már lejárt. Ekkor az asszony ráébred, hogy az erős és készséges öszvérhajcsár lenne a legalkalmasabb szerető és végül megkapja, amit akart. Hazatérő férjének olyan vevőként mutatja be a másik két szeretőjét, akik már bele is bújtak a kiszemelt órába. A közönségnek pedig a következő tanulságot vonja le: „Aki szeretőt tart, tartson igazi férfit!”.

2009. november 12., 13. – Marco TUTINO: Vita 

A Národní divadlo moravskoslezské  (Morva-Sziléziai Nemzeti Színház – Ostrava, Csehország) produkciója
Egyfelvonásos opera
A szöveget Patrizia Valduga írta.

Versenyszerepek:
Professoressa Victoria Bearing / Vita (szoprán)  Zuzana DUNAJČANOVÁ
Il poeta John Donne / John Donne, a költő (basszbariton) Chad ARMSTRONG (Kanada)
Dr. Jason Posner (tenor) Marc HAFFNER (Franciaország)

További szereplők:
Victoria, bambina / A gyermek Victoria (fehér hang) Veronika DOHNALOVÁ
Susan, infermiera / Ápolónő (szoprán) Zuzana MARKOVÁ
Dr. Kelekian (basszus) Martin GURBAĹ
Medico secentesco / 17. századi orvos (szoprán) Tatiana TESLIA
Tecnico radiologo / Radiológiai technikus (szoprán) Tatiana TESLIA
Giovane, internista / Belgyógyász (szoprán) Tatiana TESLIA
Tecnico di rianimazione / Az „újjáélesztő” (szoprán) Tatiana TESLIA
Truccatrice TV / Tv-s sminkes (szoprán) Tatiana TESLIA
Medico seicentesco / 17. századi orvos (mezzoszoprán) Anna NITROVÁ
Tecnico  radiologo / Radiológiai technikus (mezzoszoprán) Anna NITROVÁ
Giovane, internista / Belgyógyász (mezzoszoprán) Anna NITROVÁ
Tecnico di rianimazione / Az „újjáélesztő” (mezzoszoprán) Anna NITROVÁ
Giornalista TV / Televíziós újságíró (mezzoszoprán) Anna NITROVÁ
Medico seicentesco / 17. századi orvos (tenor) Peter SVETLÍK
Tecnico radiologo / Radiológiai technikus (tenor) Peter SVETLÍK
Giovane, internista / Belgyógyász (tenor) Peter SVETLÍK
Tecnico di rianimazione / Az „újjáélesztő” (tenor) Peter SVETLÍK
Operatore TV / Operatőr (tenor) Peter SVETLÍK
Medico seicentesco / 17. századi orvos (basszbariton) Michal KŘÍSTEK
Tecnico  radiologo / Radiológiai technikus (basszbariton) Michal KŘÍSTEK
Giovane, internista / Belgyógyász (basszbariton) Michal KŘÍSTEK
Tecnico di rianimazione / Az „újjáélesztő” (basszbariton) Michal KŘÍSTEK

Közreműködik: a Szegedi Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Oliver von DOHNÁNYI
Díszlettervező: MENCZEL Róbert
Jelmeztervező: ZEKE Edit
Rendező: TELIHAY Péter

A cselekmény:

Marco Tutino 2003-ban született művének – mely Margaret Edson Wit című Pulitzer-díjas drámájának operaváltozata – főhősnője saját halandóságát büszkeséggel és humorral dolgozza fel. A Vita („Élet“) becenévvel bíró irodalomtudós asszony, Victoria Bearing elismert szakértője John Donne költészetének. Szenvedélyesen tanít, de átható intelligenciája és csípős humora távol tartja tőle tanítványait.
Egy napon azonban megváltozik körülötte minden. Rémisztő személyes tragédiával kell szembenéznie: petefészekrákot diagnosztizálnak nála. A 17. századi költészet univerzumából kiszakítva, egycsapásra a 21. század kísérleti orvoslásának világában találja magát. John Donne – a regénytől eltérően – személyesen mutat utat neki, Vita pedig kezelőorvosai és ápolói segítségével próbál új értelmet találni kedvenc költője szavainak.

2009. november 15., 16. – Tobias PICKER: Emmeline 

A Dicapo Opera Theatre (New York, Amerikai Egyesült Államok) produkciója
Opera két felvonásban
A szöveget Judith ROSSNER regénye alapján J. D McCLATCHY írta.

Versenyszerepek:
Emmeline Mosher (szoprán) Kristin SAMPSON (USA)
Matthew Gurney (tenor) NYÁRI Zoltán (Magyarország)
Hannah Watkins, Nagynéni (mezzoszoprán) Iulia MERCA (Románia)

További szereplők:
Mr. Maguire Zeffin Quinn HOLLIS
Mrs. Bass Lisa CHAVEZ
Henry Mosher Sam SMITH
Hooker David GAGNON
Sophie Lynne ABELES
Harriet Mosher Christina ROHM
Avery atya Peter CAMPBELL
Ella Burling Kristen LAMB
Simon Fenton Stephen LAVONIER
Női kar
Maria Elena ARMIJO, Dianela ACOSTA, Diana EL, Antonina ERMOLENKO, Linda GARRITY, Lianne GENNACO, Sarah KENNEDY, Antoni MENDEZONA, Molly MUSTONEN, Rebecca GREENSTEIN, Margaret PETERSON, Sara PETROCELLI, Olga XANTHOPOULOU
Sarah Mosher, Emmeline édesanyja (Próza): Selena MORETZ
Mrs. Maguire (Próza): Selena MORETZ
Mr. Summers (Próza): Daniel QUINTANA
Male Supers Matthew KLAUSER, Sanjay MERCHANT

Közreműködik a Pannon Filharmonikusok, a fesztivál rezidens zenekara
Vezényel: Samuel BILL

Díszlettervező: John FARRELL
Jelmeztervező: DARÓCZI Sándor
Világítástervező: Susan ROTH
Rendező: ALFÖLDI Róbert 

A cselekmény: 

Első felvonás: 1841, Fayette, Maine: Henry Mosher újabb gyermekét kényszerül eltemetni. Nővére, Hannah rábeszéli, engedje el vele legidősebb lányát, Emmeline-t, hogy a massachusettsi textilgyárban munkába álljon. Emmeline-t azonnal alkalmazzák, szállást pedig Mrs. Bass biztosít neki. Stephen Maguire – a gyártulajdonos veje – helyzetét kihasználva elcsábítja, és teherbe ejti az érzelmileg zavart lányt. Hooker, a műszakvezető Hannah nagynéniért küldet, s arra kéri, hogy vigye magával Emmeline-t. Hannah eltitkolja unokahúga terhességét, és azonnal nevelőszülőkhöz adja a „bánatra született“ csecsemőt. Emmeline-nak még a gyermek nemét sem árulja el.

Második felvonás: Emmeline egyedül él otthon, minden kérőjét visszautasította. Mosherék otthonába azonban új lakó költözik, Matthew Gurney, akivel felkeltik egymás érdeklődését. A fiú harmonikán játszik Emmeline-nak, ő pedig olvasni tanítja Matthew-t. A fiú úgy dönt, vele marad és feleségül veszi. Az apa, Henry Mosher mindezt nem nézi jó szemmel, túl fiatalnak találja a fiút. Emmeline húga, Harriet is megbotránkozik vénlány nővérén.
Édesanyjuk halálakor még azzal is vádolja, hogy elhanyagolta az anyjukat. A temetésre érkező Hannah néninek Emmeline bemutatja újdonsült férjét, akiben a nagynéni felismeri Emmeline eltitkolt gyermekét. Matthew halálra váltan elmenekül, Emmeline pedig befejezetlen, közös otthonukban immár végleg egyedül maradva várja vissza – a fiát.

2009. november 17. – Díjátadó Gála
Élő közvetítésben a MEZZO Televízióban

Rendező: Vidnyánszky Attila
Közreműködik a Pannon Filharmonikusok, a Fesztivál rezidens zenekara