Mozart: A varázsfuvola – bemutató a Vígszínházban

2009. december 11.

Mozart A varázsfuvola című daljátékának bemutatójára készül a Vígszínház és a Magyar Állami Operaház társulata.

Az előadás plakátja

Az előadás plakátja

A két intézmény története során először mutat be közös produkciót, így joggal nevezhető történelminek az esemény – emelte ki Eszenyi Enikő, a Vígszínház, illetve Vass Lajos, az Operaház főigazgatója. Eszenyi szerint az általa meghirdetett nyílt színház eszményéhez, a művészeti ágak közötti összhang megteremtéséhez nagyszerűen illik a Mozart-opera bemutatása – noha az ötlet még az előző igazgatótól, egyben az előadás rendezőjétől, Marton Lászlótól származik. Vass Lajos elmondása szerint az együttműködés mellett nem csak az szólt, hogy az Operaháznak az Erkel Színház kiesése miatt nagy befogadóképességű másik játszóhelyre van szüksége, de az is, hogy a két színház törzsközönsége kölcsönösen kedvet kapjon a másik előadásaihoz.

Marton László rendező a darabot fiatal emberek fejlődéstörténeteként közelítette meg: mint újságírói kérdésre elmondta, egyáltalán nem foglalkoztatták A varázsfuvola szabadkőműves vonatkozásai, sem a darabhoz tapadó hagyományos vizuális elvárások napkorongokkal, piramisokkal. A produkció (Michael Levine díszletei között) egy mai fiatalember szobájában kezdődik: innen indul kalandos útjára Tamino, hogy útja végén, a tűz- és vízpróba kiállása után sokatmondóan elhallgasson. A darabban nem ez az egyetlen meglepő, titokzatos mozzanat: a rendező szerint a titok éppúgy hozzátartozik a mű lényegéhez, mint a fejlődéstörténet.

Fischer Ádám főzeneigazgató, a bemutató karmestere elsősorban személyes érintettségét emelte ki a produkcióval kapcsolatban. A varázsfuvola harmadik gyermekeként debütált anno az Operaházban; a mű akkor is, ahogy most is, édesapja, Fischer Sándor fordításában hangzik fel; ráadásul édesapja volt a háború előtt a Vígszínház zenei vezetője, így ehhez az intézményhez is érzelmi szálak kötik. A mű népszínházi jellegére hivatkozva érvelt amellett, hogy A varázsfuvolát csakis nemzeti nyelven, jelen esetben magyarul szabad előadni: a darab humora, közvetlensége, minden korosztályhoz szóló jellege vész el, ha a közönség számára érthetetlen nyelven beszélnek a szereplők – ezt a kompromisszumot az esetleges zenei nehézségek és a külföldi vendégművészek szükségszerű elmaradása ellenére is vállalni kell. Újságírói kérdésre elmondta azt is: Nagy Ervin szerepeltetésével (a színművész Papagenóként lép majd fel) a darab gyökereihez szerettek volna visszatérni: a szerepet az ősbemutatón Schikaneder, a szövegíró alakította, aki szintén színész volt, nem énekes. Fischer elmondása szerint a prózai színház és az opera közötti szakadék áthidalásához kiváló alkalom egy ilyen vegyes műfajú mű, ahol mindkét műfaj kiválóságai szerephez juthatnak.

A varázsfuvolát hármas, helyenként négyes szereposztásban mutatják be a Vígszínházban 2009. december 25-én és 27-én, ill. 2010. január 16-án.

Wolfgang Amadeus Mozart: A varázsfuvola
Opera két felvonásban, magyar nyelven

Szövegíró: Emanuel Schikaneder
Magyar szöveg: Harsányi Zsolt nyomán Fischer Sándor és Blum Tamás

Karmester: Fischer Ádám, Kovács János, Török Géza, Lukács Ervin
Rendező: Marton László
Díszlettervező: Michael Levine
Jelmeztervező: Benedek Mari
Világítástervező: Komoróczky Gábor
Koreográfus: Horgas Ádám
A gyermekkar vezetője: Gupcsó Gyöngyvér
Karigazgató: Szabó Sipos Máté

Sarastro: Polgár László, Rácz István, Fried Péter, Szvétek László
Tamino: Brickner Szabolcs, Nyári Zoltán, Kőber Tamás, Pataki Potyók Dániel
Az Éj királynője: Miklósa Erika, Kolonits Klára, Varga Viktória, Lőrincz Judit
Pamina: Hajnóczy Júlia, Fodor Gabriella, Wierdl Eszter
Első hölgy: Fodor Beatrix, Rálik Szilvia, Wittinger Gertrúd
Második hölgy: Szolnoki Apollónia, Simon Krisztina, Várhelyi Éva
Harmadik hölgy: Gál Erika, Schöck Atala, Bakos Kornélia
Öreg pap: Bede Fazekas Csaba, Miller Lajos, Kováts Kolos
Egy pap – Első őrtálló: Wendler Attila, Boncsér Gergely, Daróczi Tamás
Második pap – Második őrtálló: Cser Krisztián, Clementis Tamás, Cserhalmi Ferenc
Papageno: Nagy Ervin, Haja Zsolt, Szegedi Csaba
Papagena: Rácz Rita, Gál Gabi, Kriszta Kinga
Monostatos: Megyesi Zoltán, Debreczeni Csaba, Kiss Tivadar
Első gyermek: Murányi Levente, Horányi Ágoston, Fehér Ágoston
Második gyermek: Frost John, Sapszon Gergely, Hegyi Péter
Harmadik gyermek: Tassonyi Balázs, Valent Bence, Kő Lázár

Vezető korrepetitor: Harazdy Miklós
Zenei munkatársak: Bartal László, Bartinai Gábor, Dallos Erika, Doman Katalin, Hidegkuti Pálma, Katona Anikó, 
Köteles Géza, Pál Anikó, Salgó Tamás, Sándor Szabolcs
Játékmester: Frigyesi Tibor
Rendezőasszisztens: Magyar Orsolya, Mányik Albert, Várnai Ildikó
Szcenika: Juhász Zoltán, Resz Miklós, Krisztiáni István
Jelmezkivitelező: Horváth Katalin

Hasonló bejegyzések