Nem annyira Koldus-, mint amennyire OPERA
Nagy színházi sikert aratott, négyszázszor ment, és azóta tizennyolc nyelven több mint tízezer produkcióban mutatták be az eredeti nevén Háromgarasos operát az elmúlt évtizedek során. Bertolt Brecht szövegére Kurt Weill komponált gazdagon hangszerelt muzsikát, amely egy tizenöt tagú jazz-combót ír elő olyan hangszerekkel, mint a bendzsó, a harmónium, a bandoneon vagy a basszusklarinét. Mindebből egyértelműen kiderül, hogy a Koldusopera nemcsak címében, de a maga realitásában is zenés színházba való produkció, amely sikert arathat ugyan prózai színpadon is, az őt megillető közegben azonban elsőbbséget kell élveznie a zenének.
Böhm György szcenírozott koncertként definiálja az általa rendezett, a Művészetek Palotájában április 16-án, Weill saját hangszerelésével műsorra tűzött Koldusoperát. Legfontosabbnak azt tartja, hogy eredeti szépségükben szólalnak meg a gyakran világslágerré lett dalok, amelyeket sokszor transzponálnak a prózai színházakban, hiszen a színészek hangi korlátai sok zenei kompromisszumra kényszerítik a rendezőket. És ha valaki attól tart, hogy prózai dialógusok híján a közönség esetleg elveszti a cselekmény fonalát, felesleges aggódnia. Brecht írt egy narrátor szöveget is, amelyet ezúttal Kocsis Gergely tolmácsol.
A rendezői koncepció következtében a tisztán akusztikus előadáson a dalok németül szólalnak meg, amelyek tartalmát a narrátor magyarra fordított szövege segít megérteni. Az est karmestere a zenei humorra fogékony Oberfrank Péter lesz.
A szereposztás:
Kocsma Jenny: Wiedemann Bernadett
Polly Peachum: Szolnoki Apollónia
Lucy Brown: Huszár Anita
Bicska Maxi: Kálmán Péter
Tigris Brown: Kováts Kolos
Mrs. Peachum: Mészöly Katalin
Mr. Peachum: Rozsos István
Budapesti Stúdió Kórus (karigazgató: Strausz Kálmán)
Narrátor: Kocsis Gergely
Vezényel: Oberfrank Péter
Rendező: Böhm György