Pitti Katalin és Virágh András koncertje

2007. december 18.

December 15-én a Belvárosi Főplébánia-templomban a fogyatékkal élőkért rendezett jótékony célú koncertet Az Egyesült Királyság Nemzetközi Szent György Lovagrendjének Magyarországi Nagypriorátusa. A rendezvényen közreműködött Pitti Katalin Liszt-díjas operaénekes;  Virágh András Liszt-díjas orgonaművész és Nemcsák Károly Jászai-díjas színművész.  Az igényes zenei-irodalmi programot a művészek ezúttal az ádventi ünnepkör jegyében állították össze. – FÜLÖP KÁROLY beszámolója

Pitti Katalin (fotó: Fülöp Károly)

Pitti Katalin (fotó: Fülöp Károly)

Szombat este a városban, nem egész két héttel karácsony előtt. Hajtás, rohanás, szűnni nem akaró forgalom, telve a plázák – meg kell venni az ajándékot… Jaj, csak kapjunk valamit, lehetőleg olcsón, akciósan kettőt… a sógornak jó lesz az is… A kirakatok zúdulnak ránk, akárcsak a csábítgató neonfények: „Gyere, költsd a pénzed nálunk”. Eladó az egész világ! S az ember rója a kilométereket; hétköznap a munka hajszolja – már ha van neki –, hétvégén pedig vásárlási kényszere: tenni kell valamit a fa alá, hisz karácsony van! Mióta is? Október közepén már tolakodón megjelentek az első csokimikulások, szaloncukrok – de ezüstvasárnap, ezüstszombaton is van még mit beszerezni. Aztán majd azon a bizonyos estén kigyúlnak a fények, csillagszórók szikráznak, és átadjuk mindazt, amit kiötlöttünk vagy éppen kiszenvedtünk magunkból. És mosolygunk. És örülünk. Örülünk? Lelkileg megéljük vajon az ünnep lényegét? Tudjuk egyáltalán, minek is kellene örülnünk?

Szombat este a városban. Sűrűn hull a hó, metsző hideg van kint.  Gyönyörködnénk a látványban, de jólesik bemenni a hűvös templomba. Kívül hagyni a fagyot, megpihenni, elfeledni a város zaját… Átadni magunkat a művészet hatalmának, ha csak egy bő órácskára is.  Várakozunk kicsit, elkezdődik a koncert, s hamarosan megfeledkezünk róla, hogy fázik a kezünk. Ádvent van.

A nyitóbeszéd és a köszöntők után legrégibb magyar versünkkel, az Ómagyar Mária-siralom énekelt változatával vette kezdetét a koncert. A versnek a csodálatos régi dallammal való a capella éneklése régóta Pitti Katalin egyik művészi védjegye, televíziós felvételt is készített  korábban a Magyar jelképekmagyar ereklyék című sorozatban, s azóta is számtalanszor szólaltatta meg fellépésein. Pitti Katalin átlényegülése és előadása szinte monooperává avatta a drámai hangvételű művet, mely az ádventi koncert kiindulópontjaként érdekes, feszült szituációt teremt. A vers egyszerre szól anyai és misztikus fájdalomról, az anyai szeretetről, önfeláldozásról, az emberek bűneiről és kegyetlenségéről. A Megváltó földi életének végpontjáról – ádvent idején. A koncert programja tehát innen, a mélyből indít, a kontraszt előre vetíti, s egyszerre érthetővé teszi a következő számok tartalmát: az örvendezést a Megváltó megszületése miatt, a hála, az áldás és a Máriához szóló imák szükségességét.

Pitti Katalin és Virágh András

Pitti Katalin és Virágh András (Fotó: Fülöp Károly)

A koncert programja a következő volt:

Ómagyar Mária-siralom
Adventi dalfüzér
BachC-dúr prelúdium; Bist du bei mir…; C-dúr fúga; Nun komm der Heiden Heiland
FranckPanis angelicus;
G-dúr sortie
GounodAve Maria
Caccini: Ave Maria
Liszt: Consolation
Kodály: Ave Maria
Koloss IstvánMagyar Karácsony
Halmos LászlóBenedictus
Közben: Adventi versfüzérek magyar költők műveiből

Az önálló orgonaszámokat és a kíséretet Virágh András szólaltatta meg, aki a művésznőnek régóta partnere koncertjein, sőt közös lemezt is jelentettek meg 1998-ban, a mostanival részben azonos műsorral Laudato Musicae pro… címmel. Kettejük barátsága igazi örömzenélést eredményezett szombat este is, s öröm volt ebbe nézőként is bekapcsolódni. A zenei számok közti irodalmi blokkokban Nemcsák Károly adta elő Szép Ernő ImádságWass Albert A bujdosó imája és Ady Endre Karácsony című költeményét.

A műsor zárószámaként Halmos László Benedictusát énekelve kért áldást mindenkire Pitti Katalin – immár ez is az ő nevéhez fűződik – a padsorok mellett végighaladva, egyenként a vendégek szemébe nézve. Ráadásként Mozart Hallelujája hangzott el.

A koncert nemes célt szolgált: a közreműködő művészek fellépti díjukkal, a szervezők munkájukkal, a nézők pedig belépőjegyük megváltásával adakoztak a fogyatékkal élők javára. A plébánia pedig azzal, hogy a csodálatos akusztikájú templomot rendelkezésre bocsátotta, s ezáltal közelebb kerülhettünk egy szép este keretében az ádvent és a  karácsony igazi csodájához.

Hasonló bejegyzések